Részképesség

Részképesség zavarban szenvedő és fogyatékos gyermekeket oktató gyógypedagógusok módszertanának kibővítése számítógép alkalmazásával

A számítógép alkalmazása a gyógypedagógiai ellátásban

Az informatika, a számítógép, az info-kommunikációs technológiák napjainkra már a pedagógia és a gyógypedagógia területeit is elérte.

A számítógép fokozatosan kikerült az informatika órák fogságából, és egyre inkább illeszkedik az iskola mindennapi életébe. A számítógép a tanárok hatékony segédeszközévé vált a különböző fejlesztő foglalkozásokon. A számítógép sikeresebbé teheti az oktatás és nevelés folyamatát, lehetőséget adhat a sajátos nevelési igényű gyermekeknek arra, hogy könnyebben, eredményesebben tanuljanak. A tanórán kívül is sok terület van, ahol a számítógép segítségére lehet a pedagógusnak. A tananyag összeállításakor, a felkészüléskor, a tanári adminisztráció során is jól használható a számítógép. (pl. szövegszerkesztő és táblázatkezelő használata az írásos feladatokban; prezentáció-készítő program alkalmazása szemléltetésre, előadásokra; a tanulás eredményességének mérésében mérőeszközként szolgálhat a számítógép;)

A számítógép alkalmazásának előnyei és hátrányai a fejlesztő munkában

A számítógépnek hatalmas motiváló ereje van. Fokozza a gyermek tanulási kedvét, játékosan tanít, érdekessé teszi az órát. Segítségével a gyermeket könnyen be lehet vonni a munkába.

A programok teret engednek a gyermeki fantáziának, fejlesztik a kreativitást.

A szoftverek használata növeli a figyelmet, a programok használata nagy koncentrációt igényel.

Az egér és a billentyűzet kezelése fejleszti a szem-kéz koordinációt és a finom motorikus funkciókat.

Önállóságra szoktat. A számítógépet a gyermekek sokszor egyedül kezelik, önállóan döntenek a feladat megoldásában, lehetőségük nyílik a hibák önálló javítására is.

A számítógép alkalmazása új pedagógiai szituációt teremt, amely oldja a szorongást.

Megváltozik a tanár szerepe. Még jobban kell a gyermek igényeihez igazodnia, a gyermekkel együtt kell működnie és szabad teret kell engednie a gyermeki felfedezés élményének.

A számítógép objektíven ítél. A gyermekek a hibázást a géppel szemben jobban elfogadják, mint a tanárral való közvetlen kapcsolat esetén. Oldódik a gyermek frusztrációja.

A számítógép mindig türelmes.

A számítógép sokszor azonnali választ vár, ugyanakkor csak a helyes megoldást fogadja el. A gyermekben ezáltal kialakul a gyors és pontos reagálás iránti igény.

A számítógépes szoftverek kezeléséhez többnyire nem szükséges magas szintű számítástechnikai előtanulmány. A programok funkciói általában könnyen és gyorsan megismerhetők.

A számítógép nem helyettesítheti a hagyományos fejlesztő módszereket, de hatékonyan segíti, kiegészíti azok terápiás hatásait.

A számítógép az alkalmazása során, ha nem figyelünk az ergonómiai sajátosságokra, akkor szem-, kéz-, és hátfájást okozhat. Túlzott használata szomatikus tünetekhez vezethet. Nem helyettesíti a közvetlen tapasztalást.

A számítógép terjedése a gyógypedagógiában

A számítógép felhasználása lassan terjed a gyógypedagógiai fejlesztő munkában. Ennek oka egyrészt a számítógéppel és a szoftverekkel való ellátottság mértéke, másrészt a pedagógusok attitüdje és motivációja. Ha a pedagógusok széles körben megismerik a számítógéppel segített terápiák előnyeit, hatékonyságát (és hátrányait is), akkor az eszközhöz való hozzáállásuk is megváltozik. A hatékony alkalmazáshoz szükséges, hogy a tanár ismerje számítógépe hardveradottságait, alapszinten tudja kezelni a számítógépét, az alkalmazható szoftverek minél szélesebb körét ismerje, és kellő hozzáértéssel tudjon választani közülük. A számítógép nem helyettesíti a pedagógust, hanem segíti. A számítógép nem kizárólagos eszköze a gyermek fejlesztésének.

Ergonómia

A számítógépes tanulási környezetet kényelmessé, biztonságossá, egészségessé tehetjük, ha figyelünk az alábbiakra:

  • Munkakörnyezet
  • A terem jól szellőztethető, zaj és rezgésmentes legyen, optimális megvilágítással. A számítógéphez vezető vezetékeket balesetmentesen helyezzük el!
  • Testtartás, kéz- és ujjtartás

A számítógép előtt ülő gyermek testtartása legyen mindig laza, egyenes. Kerülje az előregörnyedést és a túlzott hátradőlést. A székek magasságát úgy állítsuk be, hogy az alkarok a padlóval párhuzamosak legyenek. A gyermek talpa érintse a padlót A szék támlája lehetőleg a hát alsó részét támassza meg jól. Az egér használatakor a tenyér feküdjön rá az egérre.

  • Monitor

A szemre nézve veszélyes a sugárzás, a képernyő elektrosztatikus feltöltődése, a túl erős kontraszt és a rossz megvilágítás. A megoldás: alacsony sugárzású, legalább 70 Hertz frekvenciájú monitor alkalmazása; a képminőség optimális javítása a fényerő-, illetve kontrasztgombokkal; a fényforrások megfelelő elrendezése annak érdekében, hogy a monitoron a villogások, tükröződések minimálisak legyenek. A szem megterhelése és a nyak-, illetve a vállizom fáradása ellen fontos, hogy a monitor megfelelő távolságban legyen a használótól. A képernyő felső sora szemmagasságban vagy annál kissé lejjebb álljon. A jobb pozíció elérése érdekében ajánlatos a monitort enyhén hátradönteni.

  • Billentyűzet

A kényelmes munkavégzés feltétele a megfelelő billentyűnagyság, beosztás, továbbá a jó elhelyezés. A billentyűzetet úgy tegyük a gyermekek elé, hogy karjuk, kezük lazán, kényelmes testhelyzetben legyen. A kényelmes, természetes kézmozgással megelőzhetjük a kar, a kéz, a csukló és az ujjak túlzott megerőltetését.

  • Egér

Olyan egértípust kell választani, amelyiknek a mérete megfelel a gyermek kezének. Fontos, hogy a felhasználó jobb- vagy balkezes. Egyes gyártók (pl. Microsoft, Logitech...) az egereik alakját ennek megfelelően alakítják ki, illetve a balkezes gyermekeknek szoftveres úton be kell állítani a bal és jobb egérgombok funkcióit. A kar és a kéz gyors kifáradása ellen szoktassuk hozzá a gyermekeket ahhoz, hogy az egeret lazán tartsák, és egész karjukkal mozgassák azt.

  • A programokkal kapcsolatos elvárások

Lehetőleg legyen magyar nyelvű, legyen könnyen áttekinthető kezelőfelülete, funkcióban és megjelenésében legyen testreszabható. Legyen könnyen használható, lehetőleg rendelkezzen magyar nyelvű súgóval.

A következőkben az oktatásban általánosan használható szoftvercsoportok jellemzése található, egy-egy példán keresztül bemutatva, hogy a számítógép milyen sokszínűen alkalmazható a tanári munkában, a fejlesztő foglalkozásokon és a különböző közismereti tárgyak tanulásában. Ezt követi a gyógypedagógia fogalmának tisztázása és a különböző gyógypedagógiai területeken használható szoftver és hardver eszközök bemutatása, hangsúlyozva, hogy a számítógép csak tanulást segítő technikai eszköz, amelynek használata javítja a tanulók ismeretelsajátítási teljesítményét, fejleszti problémamegoldó képességüket, javítja a tanuláshoz való hozzáállásukat, ezáltal hozzájárul személyiségformálásukhoz is.

Az informatika alkalmazása az oktatásban

A számítógép alkalmazásának eredményessége jelentősen függ a pedagógus szakmai, pszichológiai felkészültségétől és a célnak jól megválasztott programtól. A motiváció nagyon fontos szerepet tölt be. A tanuló hozzáállása a tanuláshoz, a tanulás öröme, érzelmi telítődése komoly befolyást gyakorol az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában.

Tekintsük át és csoportosítsuk a többségi iskolákban használt alkalmazástípusokat! A példákban bemutatott programok gyógypedagógiai ellátásban részesülők körében is használhatók.

  • Számítások, a zsebszámológép szerepe

A klasszikus felfogás szerint a számítógép számítások végzésére alkalmas. Ha azonban a közoktatás tantárgyait vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb esetben nem a képletszámítások konkrét eredménye a fontos, hanem a számítás menete. A példák többsége egyszerűen számítható és ellenőrizhető. A négy alapműveletet gyakoroltató feladatok esetén a megoldás ellenőrzésére a zsebszámológép alkalmasabb eszköz a számítógépnél.

A számítások elvégzése mellett fontos lehet a grafikus ábrázolási lehetőség. Ekkor a számítógép szerepe lényeges lehet. Az ilyen jellegű feladatokra alkalmasak az általános célú alkalmazói rendszerek közül a táblázatkezelők.

  • Segédprogramok (vers- és szövegelemzés, kottarajzolás...)

Ebbe a csoportba tartozó programok egyike sem akar tanítani, egyik sem használható önálló ismeretszerzésre. Egy adott feladatsor szaktanári segítséget igénylő feladatának a mechanikusan elvégezhető részét oldja meg. Szükség van a tanár magyarázatára. Néhány típusfeladat: függvényábrázolás, geometriai szerkesztések, kottarajzolás, verselemzés, szövegelemzés technikai támogatása...

Pl. ábrázolja a függvényt, de hogy mit nézzünk a képen, azt már a matematikatanár mondja meg; vagy demonstrálja egy vers magas és mély magánhangzóinak eloszlását, de hogy ezek alapján a vers milyen hangulatú, stílusú, az már a magyartanár dolga;

Néhány példa a csoportba tartozó programokból: az első egy matematikai oktatóprogram, amelynek menürendszerében a matematika témaköreiből lehet választani. Az ábrán a lineáris függvényekkel foglalkozó rész és a geometria témakörből a háromszögeket és néhány összefüggést bemutató rész látható.

A másik a Mozart the Music Processor V7.1 kottarajzoló. Az ábrán a programmal készített kotta látható.


(forrás: http://szoftverbazis.hu)

A következő programot Comenius Logo segítségével készült.

(forráshttp://www.logo.hu/logohuold/index.php3?menu1=&menu2=oktp99/takacs_gabor_pannonia.inc&menu3)

  • Tesztek készítése és kiértékelése

Minden oktatási formában követelmény, hogy az ismeretszerzési-készségfejlesztési folyamat eredményességét ellenőrizzük. Erre azért van szükség, hogy egyrészt megtudjuk, érdemes-e folytatni a tanítást úgy ahogy eddig, másrészt megtudhatjuk, milyen szinten sikerült a tanulóknak elsajátítani az ismereteket.

A tesztjellegű számonkérés megítélése ellentmondásos a pedagógusok körékben. A számítógépen kitöltött tesztek előnye a papírosokkal szemben, hogy automatikusan, sokoldalúbban és precízebben kiértékelhetők. A tesztet kitöltőt tekintve azonban sok tekintetben rosszabb mint a papír.

Teszttípusú verseny az Internetről.


(forrás: http://www.netmatek.hu/)

Ingyenesen letölthető többnyelvű szótesztelő, amely oktatóprogramként, szótárként és tesztként is működik.

 


(forrás: http://szoftverbazis.hu)

  • Információközlés, tanítás (programozott oktatás)

A programozott oktatás az új ismeretek önálló elsajátításához biztosítja az önkontroll lehetőségét, hiszen a tanuló minden újabb lépés után maga ellenőrizheti, hogy megértette-e a tananyagot, és ennek az ellenőrzésnek az eredményétől függően haladhat tovább. A proramozott oktatás megvalósítható az Interneten és CD-n.

Információközlésre egy példa: kémiaoktató program ingyenesen, amely a periódusos táblán található kémiai elemek jellemzőit mutatja be.

  • Gyakoroltatás

Ezek a programok a tesztekhez hasonlóak. Különbség, hogy a kérdéseket véletlenszerű sorrendben kell feltenniük, gyakrabban kell kérdezniük azokat a kérdéseket, amiket a tanuló nem tud, a tanuló kérésére a helyes választ meg kell adniuk.

A Comenius Logo program alapműveleteket gyakoroltató alkalmazása, amelyben a játékos környezet tartja ébren a gyermek figyelmét.


(forrás: http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kaci/0/26531/index.html)

A gyakorló tanítók napi munkáját segítheti az alábbi matematikai feladatlapot generáló program, amely az MS Excel táblázatkezelővel készült. (Holczer József munkája. Némi keresgélés után akadtam rá az Interneten.)


(forrás:http://www.msiskola.jedlik.hu/pages/Makro.aspx)

  • Információtárolás, -keresés (telefonkönyv, szótár, térkép, multimédia...)

A klasszikus iskolai információs eszközökből (függvénytábla, növényhatározó...) alakult ki, használva a hipertextet és multimédiás elemeket.

Pl. kis- és nagyemlősök 100 faját és hozzájuk kapcsolódó érdekességeket bemutató CD:


(forrás: http://origo.hu/szoftverbazis/multimedia/oktato/emlosok.html)

  • Logikai játékok, szituációjátékok, összerakójátékok, felfedezőjátékok

Számtalan létezik belőle. Sok közülük online módban játszható az Interneten. Az ábrán kicsiknek való memóriajáték látható.


(forrás: http://www.freegames.hu/flash/kidmemory.html)

Az alábbi példában a Comenius Logo programban készült a kirakó játék látható. (Holler János munkája)

(Forrás: http://www.logo.hu/logohuold/index.php3?menu1=&menu2=galeria_oktatoprogram.inc&menu3=)

Programtípusok áttekintése

A tanuló, a tanár és a számítógép szerepét tekintve az alkalmazói programokat három nagy csoportba sorolhatjuk:

  • Számítógép irányítású tanulás

A tanulót a számítógép vezérli. A diáknak a gép által meghatározott sorrendben kell feladatokat megoldania, kérdésekre válaszolnia. A tanárt és a tankönyvet is a számítógép helyettesíti.

  • Tanulóirányítású tanulás

A diák egyéni ütemben, tetszőleges sorrendben végezhet feladatokat. Feltételezzük, hogy a diák képes használni sok funkcióval rendelkező programot, képes eligazodni a nagy és számára felesleges információtömegben.

  • Tanárirányítású tanulás

Feladatkitűző, programrendszerekben utat mutató, eredményeket számonkérő alkalmazások.

A tanár jelenléte az oktatási folyamat során rendkívül fontos. A gyógypedagógia területére különösen igaz, hogy az emberi kapcsolatok meghatározók a szellemi fejlődés során. A leghatékonyabb nevelő a tanár személyisége. Bármely tudomány megtanítása csak ez után lehetséges. A tanár személyisége az a döntő tényező, amely a tanulót el fogja indítani, hogy a tudást megszerezze.

A gyógypedagógia fogalma és területei

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2001-ben kiadott meghatározása szerint az ember biológiai, pszichés és szociális dimenziókkal rendelkező egység. E három szint zavarmentessége jelenti az egészséget. A fogyatékosság ennek megfelelően olyan zavarként értelmeződik, amelyben a testi struktúrák károsodnak, a pszichofizikai teljesítmény akadályozottá válhat és a társadalmi életben való részvétel korlátozódhat. A modell szerint a fogyatékosság egy számos tényező által meghatározott, dinamikus kölcsönhatás eredményeképpen jön létre.


A fogyatékosság és az azzal összefüggő tényezők az Egészségügyi Világszervezet 2001-ben kiadott értelmezése szerint

A mai hazai gyógypedagógiai tipológia, mely általában mindhárom szempontot figyelembe veszi, a következő népességcsoportokat jelöli meg: látássérültek, hallássérültek, beszédben akadályozottak, értelmileg akadályozottak, tanulásban akadályozottak, mozgáskorlátozottak, teljesítmény-és viselkedészavarokkal küzdők, halmozottan sérültek, autisták. Az egyes csoportokba tartozóknak speciális nevelési szükségletük van. A csoportok tovább osztályozhatók súlyosság, típus és nevelhetőség szempontjából.

Tanulási-és magatartási problémákkal küzdő gyermekek

Részképesség-zavar

"A tanulási zavarok speciális alcsoportja: azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel és neurofiziológiai diszfunkción alapulnak.

Megnyilvánulási formái:

  • iskolai teljesítményzavarok (olvasás-, írás-, számolászavarok)
  • nyelvi és emlékezeti zavarok (megkésett beszédfejlődés, fejlődési diszfázia, a pöszeség és dadogás egyes formái),
  • szociális viselkedési zavarok (hiperaktivitás, figyelemzavar)

Nehezítik a szociális fejlődést és alkalmazkodást gyermekeknél és fiataloknál (autisztikus viselkedés, magatartászavarok egyes formái) az intellektuális szinttől függetlenül, minden életkori csoportban. Kialakulásukkal kapcsolatban öröklött diszpozíció, agyi érési késés, veleszületett, ill. a korai életkorban, kb. 18 hónapos korig szerzett biológiai és súlyosabb fokú pszichoszociális tényezők szerepét, együtthatását feltételezik, amelyek neuropszichológiai funkciózavarok és következményesen teljesítményzavarokat idéznek elő. A részképessé-zavar következményei nem behozhatatlanok, igen széles körű kompenzációval járnak, ebben az agyi éréssel és tanulással összefüggésben a pszichikus funkciórendszer fejlődése is szerepet játszik..." (Gereben Ferencné / Online Pedagógiai Lexikon)

Részképesség-zavar esetén a gyermeknek csak bizonyos tantárgyakkal vannak komoly gondjaik - amik egymástól függetlenek is lehetnek - más tantárgyak esetében jól teljesítenek.

A tanuláshoz, megismeréshez szükséges funkciók (kognitív funkciók) gyenge fejlettsége és az ezekben fellépő hiányok gyakran okoznak a gyermekeknél tanulási problémákat, nehézségeket:

  • Testséma ( a gyermek ismerje saját testét, biztonságosan tudja használni az oldaliságot)
  • Téri orientáció (tájékozódás a térben, biztos használata a fenn, lenn, mellett, alatt, stb. fogalmaknak)
  • Észlelés (képes legyen egy háttérképből kiemelni egy bizonyos képet, hallott szövegből egy meghatározott szót kiemelni, illetve hangzásbeli különbségeket észrevenni)
  • Szenzomotoros kódolás (képhez szó társítása illetve fordítva)
  • Szeriális képesség (észleletek rendezése és sorba rendezése. Pl. sorminta folytatása, ritmusok ismétlése)
  • Emlékezet (képek sorrendjének megjegyzése, szósorok megjegyzése, képek felidézése szavakkal és fordítva)

Diszlexia

"A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásban találhatók meg, valamelyik tényező dominanciájával. Az olvasás sok képesség harmonikus működését feltételezi. Hiányosságaik (a látási, hallási észlelés, a sorozatelrendezés, a mozgásos összerendezettség, az irányok, a téri tájékozódás eltérései) a diszlexia kiváltó tényezői lehetnek. A legújabb nézetek a fonológiai feldolgozás (szavak megjegyzése, hangzási képük tárolása és előhívása), a tagolás (szavak beszédhangokra bontása) zavarát, a szókincs szegénységét említik. Diszlexiások és kezdő olvasók hibázásai (pl. betűcsere, kihagyás, betoldás) azonosak, a különbség a tünetek mennyiségében, arányában és fennmaradásában van. A diszlexia tünetei az írásban is megjelennek. A diszlexia miatti sorozatos kudarcélmények magatartászavarhoz vezethetnek. Az óvodáskori megelőzés, az iskoláskori kezelés eredményessége az említett képességek fejlettségétől, az életkortól és a kóroktani háttértől függ." (Vassné Kovács Emőke / Online Pedagógiai Lexikon)

Az olvasás, írás területén fellépő nehézségek:

  • Az olvasás hibái:
    • Betűtévesztések - fonetikai vagy vizuális hasonlóság alapján
    • Betűkihagyások vagy betoldások
    • Szótagkihagyások vagy betoldások
    • Betűsorrend megfordítása (reverzió), amikor a gyermek az el helyett le-t olvas
    • Elővételezések, mely során a szóban előforduló betűk közül kettő válik azonossá pl.: csőre - csere
    • Megtapadás, amikor a gyermek megtapad az előző szó egy betűjénél, és azt viszi tovább a következő szóba
    • Szóroncsok, amikor a betűk több mint fele helytelen
    • Ismétlődések, mely során a gyermek egy szót csak többedik próbálkozásra tud kiolvasni (első osztályban még elfogadható)
  • Olvasás tempójának lassúsága
    A hibaszám és az olvasás ideje az olvasástechnika szintjéről ad tájékoztatást
  • Szövegértés zavara
    A szövegértés és az olvasástechnika általában kölcsönhatásban áll egymással. Jobb technika esetén természetesen jobb a szövegértés is. Diszlexiás gyermekeknél megbomlik ez az összefüggés. Egyesek jó technikával is szinte semmit nem értenek meg a szövegből, míg mások a sok hibával eltorzított elolvasott szöveget is megértik.
  • Beszéd területén jelentkező tünetek
    • Gyenge a szókincs, kevés az aktívan használt szó, szótalálási nehézségei vannak a gyermeknek
    • Nehezen tanul meg új szöveget
    • Mondatalkotásai szegényes, rövid, egyszerű mondatokat használ
    • Szövegemlékezete gyenge
  • Magatartásban fellépő tünetek
    • A diszlexiás gyermekek általában fáradékonyak, dekonctrentáltak, teljesítményük ingadozó
    • A sorozatos kudarcélmények hatására kerülik az iskolai munkát, szívesen bújnak ki alóla
    • Kompenzációs viselkedésként megjelenik náluk az agresszivitás vagy éppen a szorongás, a bohóckodás, a merészség - bármi amivel ki tudnak tűnni társaiktól
  • Egyéb tünetek
    • Fejletlen ritmusérzék
    • Dominancia zavarok
    • Testséma nehezen alakul ki
    • Finommozgásuk ügyetlen
    • Térben és időben rosszul tájékozódnak

Diszlexia számítógéppel segített kezelése - Varászbetű

Varázsbetű Programfejlesztő Műhely Dyslexia-Dyscalculia Proramcsalád - olvasás és számolásfejlesztő programjai kisgyermekkortól fiatal felnőttkorig hatékony segítséget nyújtanak. A gyakorlatokat úgy állították össze, hogy széles életkori skálán legyenek alkalmazhatók. A feladatok, játékok nehézségi foka, beállításai módosíthatók, a felhasználó személyes igényeinek megfelelően állíthatók be. A játékokat is úgy válogatták, hogy izgalmasak legyenek a kisgyermekeknek, de a fiatal felnőttek is találjanak kedvükre valót. Egyes gyakorlatok nehezebb fokozatai a jó olvasási képességű felnőttek számára is kihívást jelentenek. A programot sikerrel használják az oktatásban általános iskola alsó és felső tagozatában, valamint középiskolákban is.

Diszlexia kezelése - Bevezetés a betűk világába

A Programcsalád öt programot tartalmaz. Ezek együttes alkalmazása a játékosság mellett változatosságot és fokozatosságot biztosít a tanulás során. A programok beállításai megváltoztathatóak, igény szerint formálható a betűtípus, a betűméret, és a színek. A játékokat a gyermek önállóan is játszhatja, kezelésük egyszerű. A gép figyeli az elkövetett hibákat, és arról nyomtatható jegyzőkönyvet készít, így a pedagógus ezalatt másik tanítvánnyal foglalkozhat. A programok szókészleteit a leggyakrabban előforduló betűtévesztési típusok szerint állították össze.

Programok:

  • Anagramma

Az olvasás elsajátításához szükséges készségeket, képességeket fejleszti, az irányok felismerését, a szóolvasást, a szövegértést, a vizuális észlelést, a finommozgásokat, növeli a szókincset, javítja a koncentrációs képességet, az olvasási pontosságot, nő az olvasás sebessége. A Varázsbetű Közel 2000 darabos kép-, szó- és mondatkészlettel rendelkezik. A játékokban fontos szerepet kaptak a szótagok.

  • Dislex

Két játéktípust tartalmaz, egyik lehetőség a szótag-azonosítás, másik a szóösszetétel. Mindkét játéktípusban 23 különböző szókészlet található, melyeket a leggyakrabban előforduló betűtévesztési típusok szerint állítottak össze. A szókészletek mindegyike 9 nehézségi fokozatot tartalmaz. A játék pedagógus felügyelete nélkül is játszható, a gép a játék menetéről jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza a sikeresen megoldott feladatokat és a hibákat is. A jegyzőkönyv nyomtatható, így a fejlődés pontosan dokumentálható. A program rendelkezik feladatlap-nyomtatási lehetőséggel is, így a játékok akár a gép nélkül is játszhatók.

  • Szódominó

A játék a dominó szabályai szerint gyakoroltatja az olvasást. A rendszer 72 témát kínál, három nehézségi fokozattal. Az egyes témák fajták szerint csoportosítva tartalmaznak gyakorlatokat a leggyakrabban előforduló problémák kezelésére. A program iránytévesztő gyermekek részére is biztosít gyakorlási lehetőséget. A program segítségével nyomtatott feladatlap is készíthető.

  • Betűkirakó

Érdekes képes-szöveges feladatok gyűjteménye, a játékok skálája az egyszerű képfelismeréstől a keresztrejtvényig terjed. A játékok nehézségi fokozata állítható. A program a magyar helyesírás szabályai szerint kezeli a kettős betűket, a hibákra hangjelzéssel hívja fel a figyelmet, helyes megoldásnál is hanggal jutalmaz. A helyes megoldások és hibák jelzésére használt hangok választhatóak, sőt akár a tanár, vagy a szülő saját hangja is bevihető a rendszerbe. Különlegessége a programnak a kétnyelvű képkészlet. Az angol szókészlet használata hasznos segítség a nyelvtanulásban.

  • Bábel

Újabb feladatokkal találkozhat a felhasználó. Kiegészíti az eddigi programok által nyújtott lehetőségeket. A feladatok játékosak, gyerek és felnőtt számára egyaránt szórakoztatóak. A gyakorlatok könnyen kezelhetőek, egyszerűek, de súgó is segíti az eligazodást. Minden játék sokféle nehézségi fokon játszható, így minden fejlődési szakaszban kitűnően alkalmazható.

Diszgráfia

"Írászavar, jellemzője a rendezetlen, görcsös, hibás, nehezen olvasható írás, a szabálytalan betűalakítás. Az írásképesség, azaz a betűk grafikus reprodukciója kognitív és emocionális folyamatok összműködésének eredménye; nagyfokú észlelési aktivitást, mozgásminták anticipációját igényli. Függ a gyermek pszichomotoros és grafomotoros fejlettségétől. A diszgráfia összetevői: a tartási és egyensúlyi folyamatok, az izomtónus-szabályzás, az ujj- és kézmozgás, a szem-kéz koordináció, a külső szemizmok, a testfeleket összehangoló kétoldali integráció, a kinesztetikus, auditív és téri észlelés folyamatának zavarai. Értelmezése nem egységes. Típusai: 1) az agráfia enyhébb formája, gyermek- és felnőttkorban agyi sérülés hatására kialakult hibás írás. 2) a diszlexia tüneteinek megjelenése az írásos tevékenységben, szabálytalan, hibás írás. 3) a helyesírási képesség specifikus zavara (hangzók időtartamának hibás megkülönböztetése, nyelvtani szabályok alkalmazásának, a hang-betű átfordításának nehézsége, szövegtagolási problémák), amely nem társul olvasási zavarral, nem függ össze értelmi elmaradással, látás-, hallás-, mozgászavarral, tanítási problémával. 4) diszgráfia a rossz mozgáskoordináció következtében, az ügyetlen diszpraxiás gyermekeknél. Óvodáskorban előrejelzője lehet a grafomotoros zavar. Képességfejlesztéssel jól befolyásolható." (Gereben Ferencné / Online Pedagógiai Lexikon)

A diszgráfia általában együtt jár a diszlexiás problémákkal, önállóan ritkán jelentkezik a gyermeknél. Diszgráfia esetén a gyermek íráskészsége elmarad az életkorában elvárhatótól, nem magyarázható mentális elmaradással, látászavarral és a nem megfelelő iskoláztatással.

Megfigyelhetők az alábbiak:

  • Az íráskép kusza, nehezen vagy egyáltalán nem olvasható
  • Írás közben kihagy, felcserél és betold betűket
  • A betűk alakja, nagysága, és kötésmódja nem megfelelő
  • Görcsös, nem megfelelő ceruzafogás
  • Vonalas papíron sem ír egyenesen
  • Manuális tevékenységeket nem kedveli
  • Nem szívesen rajzol, rajzainak színvonala elmarad az életkorban elvárhatótól

Mivel a tünetek általában a diszlexiával együtt jelentkeznek, ezért ezekre is ugyan úgy jellemzőek az ott felsorolt magatartási tünetek

Diszkalkulia

"Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája, kevésbé kutatott, mint az olvasási zavar. Tünetei: különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok (pl.: invariancia, mennyiség állandóság elve) megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége, miközben más teljesítmények, pl.: az olvasás-írás, idegennyelv-tanulás, rajz, jó színvonalú. Emellett hangképzési (lateralitás) és nyelvi zavarok is megfigyelhetők. Típusai: 1. diszkalkulia a vizuális-téri észlelés, testséma zavarai következtében jó szintű beszélt-, írott nyelv használattal. 2. diszlexiával az akusztikus-szekvenciális rövid távú emlékezet gyengesége miatt. 3. Fejlődéses Gerstmann-szindróma részjelensége: diszkalkulia és grafomotoros zavar, ujj-agnózia, jobb-bal megkülönböztetésének zavara. 4. Pszichoreaktív diszkalkulia szorongás, éngyengeség érzelmi zavarok következtében, amelyek gátolják a számtani gondolkodást. Felismerése komplex vizsgálattal, hibaanalízissel történik. Terápiája általában képességfejlesztés, a matematikai ismeretek elsajátítását segítő egyéni fejlesztőprogramok, fokozott szemléltetés (pl.: Montessori-eszközök, színes rudak, ujjak használatának bevonása)" (Gereben Ferencné / Online Pedagógiai Lexikon)

Általános tünetek:

  • Gyenge a számemlékezet
  • Szám- és mennyiségfogalom nem alakul ki
  • Nem képes a gyermek a számokat értelmezni (számnév - számjegy egyeztetés)
  • Nehézséget okoz a számolás
  • Számolásnál számok kimaradnak, számokat felcserél a gyermek számolás közben
  • Bizonytalan a helyiérték-rendszer
  • Számok olvasásában, írásában, a műveletek végzésekor iránytévesztések vannak
  • Kialakulatlan vagy hiányzó a mennyiségfogalom
  • Nem tudja sorba rendezni a matematikai műveleteket
  • Matematikai logika gyenge vagy hiányzik
  • Elvont fogalmakat nem érti meg.

Diszkalkulia számítógéppel segített kezelése - Varázsbetű

Varázsbetű Programfejlesztő Műhely Bevezetés a számok világába Programcsaládja három programmal segíti a diszkalkulia kezelését. A gyakorlatok játékosan, változatosan épülnek egymásra, sikerélményt nyújtanak a gyermeknek. A játékokban hat különböző nehézségi fok - számkör - állítható be. A rendszer alapvető beállításai megváltoztathatóak, igény szerint formálhatók. A játékokat a gyermek önállóan is játszhatja. A gép rögzíti az elkövetett hibákat. Az eredmények nyomtathatók.

  • Számország

A programban grafikus játékok segítik a méretfelismerést, a számlálást, az óra felismerését, a kéz, és dominó számképek megtanulását, csoportok elemeinek számlálását, az összeadás-kivonás gyakorlását. A négy alapművelet számtani feladatok gyakorlásával sajátítható el, melyet képekkel illusztrált szöveges feladatok is segítenek. A gyakorlás során a rendszer igény szerint azonos típusú, vagy vegyes megoldóképletű feladatokat kínál fel.

  • Számdominó

A dominókon számtani műveletek láthatók, melyek típusa szabadon kiválasztható. Hat különböző nehézségi fokozat - számkör - állítható be. A gyermek a négy alapműveletet gyakorolhatja, akár külön, akár vegyesen. A gép sikerlistákat vezet, melynek segítségével a gyerek sikerélményhez jut, és teljesítménye felmérésében is segítséget kap. A program iránytévesztő gyermekek részére is biztosít gyakorlási lehetőséget. A program segítségével feladatlapokat is nyomtathatunk.

  • Számmemória

A játék a memóriajáték szabályai szerint zajlik. Az egyes kockákon különböző számtani műveletek láthatók, melyek típusa szabadon kiválasztható. A gyermek a négy alapműveletet gyakorolhatja, akár külön, akár vegyesen, hat különböző nehézségi fokozaton, számkörben. A gép a gyermek játékáról - helyes és hibás megoldásokról - naplót vezet, melyet kinyomtathat, így a gyermek fejlődése figyelemmel kísérhető.

Magatartási problémák

"Viselkedészavarok, magatartászavarok: kialakulásuk biológiai, pszichológiai, szociális okokra vezethetők vissza. Az ártalmak és a tünetek közt nem mindig állapítható meg egyértelmű összefüggés. Némely ártalom és tünet között ugyanakkor bizonyos mértékű együttjárás tapasztalható. (Így pl. a testvérféltékenység gyakran jár együtt éjszakai ágybavizeléssel, vagy pl. az ingerszegény környezet hospitalizációs szindrómával.)

A gyermekek fejlődését károsító ártalmak a viselkedészavarok rendkívül széles skáláján nyilvánulhatnak meg, pl. az enyhe szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, az egyszeri/többszöri elcsavargástól a társadalom-ellenes tettekig, az enyhébb kényszerektől, fóbiáktól a súlyosabb pszichotikus megnyilvánulásokig. A teljesítmény- és viselkedészavarok között sajátos kölcsönkapcsolat van. A viselkedészavarral küzdő gyermek rendszerint alulteljesít, a teljesítményzavarral, tanulási zavarral küzdő pedig előbb-utóbb viselkedészavarokat is mutat. Megfelelő szakmai segítséggel a teljesítmény- és viselkedészavarok enyhíthetők, kompenzálhatók, megszüntethetők." (Volentics Anna / Online Pedagógiai Lexikon)

Pedagógiai megközelítésben a viselkedészavart mutató gyermekek jellemzője:

  • ép intellektus
  • viselkedése eltér az adott életkorban elvárhatótól
  • a hagyományos pedagógiai módszerek nem hatékonyak náluk, azoknak ellenállnak, sokszor szemben állnak velük
  • speciális módszerekre van szükség a nevelésükhöz
  • nem kell őket kiemelni az adott gyermekközösségből, azon belül megoldható a probléma ambuláns megsegítéssel

A leggyakoribb magatartási problémák listája (közel sem teljes, hiszen gyermekenként más és más jellegzetességek is előfordulhatnak):

  • csapongó érdeklődés
  • tanulási motiváció zavara
  • szórt, könnyen elterelhető figyelem
  • állandó fészkelődés
  • bekiabálás az órába
  • agresszivitás a beszédben
  • gyenge feladattudat
  • visszahúzódás
  • kötözködés a társakkal
  • agresszív viselkedés a felnőttekkel szemben
  • csúnya, trágár beszéd
  • hazudozás
  • szemkontaktus kerülése
  • túlmozgékonyság
  • ujjszopás
  • ideges játék a kezekkel
  • lopás
  • csavargás
  • társas kapcsolatok hiánya
  • rongálás
  • verekedés
  • felelősség hárítása
  • uralkodás másokon
  • dac
  • kiszámíthatatlanság
  • passzivitás
  • bepisilés
  • összefüggések nehezebb felismerése
  • dadogás ...

A magatartási problémák két nagy csoportját különböztethetjük meg:

  • Agresszív viselkedés
  • Szorongás

Hogyan használható a számítógép magatartási problémás gyermek esetében?

Példaként egy esetismertetést idézek (Bicsákné Némethy Terézia: A számítógép alkalmazása a gyógypedagógiai ellátásban - Esettanulmányok)

"A fejlesztő első osztályba a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatára felvettünk egy kisfiút, Zolit. ...

... A szakértői bizottság diagnózisa: normál intellektus mellett beszédfejlődési retardáció, dadogással súlyosbítva, valamint részképesség-zavar ... Zoli másik tünete, az időnként megjelenő agresszív kitörés, szintén pszichológiai eredetű magatartásprobléma. Ezek a dühkitörések saját és társai testi épségét is veszélyeztették. ...

... Az egyéni korrekciós órán alkalmazott "Mesevilág" szoftver használata közben figyeltem fel arra, hogy a képek előhívása és rakosgatása közben Zoli ellazult, oldott állapotba került, spontán beszélgetést kezdeményezett. ... A szorongás oldására és az agresszió megelőzésére a rajz eszköze bevett módszer. Sok gyermek nem képes szavakba önteni szorongásait, konfliktusait, de képek segítségével megfogalmazza, átdolgozza és a rajzolás közben folytatott beszélgetés segítségével a felnőtt megérti a gyermek gondjait. Zoli esetében megnyugtatólag hatott, hogy nem neki kellett rajzolni, hanem a kész rajzokhoz fűzte gondolatait. Ez oldotta teljesítményszorongását, mivel itt nem lehetett elrontani semmit, de mégis elég alapot adtak a személyes indulatok megjelenítésére. ... Sajátos módon jelent meg a szorongása az előhívott képekben. Soha nem hagyta a képernyőn a nagy terjedelmű képeket, mindig ki kellett törölni ezeket. Különös párhuzam ez, a spontán rajzoló szorongó gyermek is a lap aljára, és csak apró figurákat rajzol. A program használata közben megeredt a nyelve, és a beszélgetések után sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb volt. A dührohamok és az agresszió megelőzésére a legbiztosabb módszernek a számítógépes rajzok előhívásával összekötött beszélgetés bizonyult."

Beszédben akadályozottak

"Beszédhibások, beszédfogyatékosok: egy adott nyelvi populáció azon tagjai (gyermekek, fiatalok, felnőttek), akiknek a beszéd- és nyelvi fejlődése különböző okok következményeként nem indul meg, lassan indul meg, kórosan késik, vagy a már kialakult beszéd/nyelv szenved különféle szinteken sérülést. A beszédben akadályozottak kommunikációs zavara a nyelv verbális és grafikus formáit, valamint a személyiségfejlődést egyaránt érintheti.

Ők az ún. elsődlegesen kialakuló kommunikációs zavarban szenvedő személyek. Tüneteik elsősorban a hangadásban, a hangzó beszédben, a beszédfolyamatosság felbomlásában, a beszéd megértésében és kivitelezésében, valamint az írás, olvasás, számolás területén figyelhetőek meg.

A látási, a hallási, a mozgási, az értelmi és a tanulásban akadályozottaknál mindezek másodlagos kommunikációs zavarok formájában jelennek meg.

A beszédben akadályozottak osztályozása a vezető beszédtünet és a kóreredet figyelembevételével történik. Ennek megfelelően beszélhetünk megkésett és akadályozott beszédfejlődésűekről, akiknél különféle okok következtében a beszéd és a nyelv fejlődése elmarad az életkori átlagtól, illetve 3 éves korra sem indul meg.

A megkésettek beszédfejlődésének hátterében idegrendszeri éretlenség, ill. a negatív környezeti hatás áll. Az átlagos fejlődésű gyermekekhez képest beszédelmaradásuk mennyiségi és nem minőségi. Az időben elkezdett logopédiai terápia lehetőséget ad a korosztályhoz való felzárkózásra.

Az akadályozott beszédfejlődésű gyermekek beszéd- és nyelvfejlődési elmaradásának hátterében központi idegrendszeri sérülések húzódnak meg, amelyek a nyelvfejlődésükben nemcsak mennyiségi, hanem minőségi eltéréseket is előidéznek. Ezek a beszédészlelés, a beszédértés, a beszéd-kivitelezés területét érintik és a nyelvi szintek zavart működésében jelennek meg. Prognózisuk az életkor, a súlyosság és a halmozottság függvénye.

Az időben elkezdett, komplex logopédiai terápia az elmaradások csökkentését és a másodlagosan kialakuló pszichés tünetek kiküszöbölését teszi lehetővé. Súlyos esetekben a nyelvi maradványtüneteik egész életükön át fennállnak.

A hadarók és a dadogók beszédritmus zavaraiban a beszéd folyamata, összhangja, szerkezete, ritmusa esik szét. A hadaróknál fokozott beszédkésztetést találunk, amely ritmustalan, gyors beszédben ölt testet. Súlyosabb esetekben a beszédük teljesen érthetetlenné válhat a hangok, szótagok, szavak torzulásának, kihagyásának, összemosásának következtében. A dadogóknál a beszédritmus zavarának legfőbb tünete a beszéd közben fellépő görcsös megakadás, amely a kezdő szótag, hang ismétlésétől a hangképzési képtelenségig terjedhet.

Az afáziások az agyféltekék bizonyos területeinek sérülése miatt elveszítik a már kialakult beszéd/nyelv megértését, ill. annak kivitelezési képességét.

A hangképzési zavarokban szenvedők a diszfóniások, akiknél a helyes hangadás nehézsége vagy képtelensége áll fenn. Hangképzésük túl feszített, préselt, rekedtes vagy túl levegős, renyhe. Kezelésük foniáter szakorvos és a logopédus közös feladata." (Fehérné Kovács Zsuzsanna / Online Pedagógiai Lexikon)

Logopédia és a számítógép - Varázsdoboz

A logopédiai terápia eszközigényes tevékenység. A felszerelés alapja a megfelelő műszerezettség, amely a speciális beszédfejlesztő munkát segíti. Pl. tájékozódó hallásmérő készülékek, beszédvisszajelző készülékek, minden olyan audiovizuális lehetőség, amely az általános technikai felszereltségből alkalmazható (magnetofon, videokamera)

A számítógép és a hozzá kapcsolódó audiovizuális technikák jelentősége kiemelkedő, mert a számítógép alkalmazásával elkerülhető több bonyolult technikai berendezés kezelése (magnetofon, videokamera, videomagnó...) A számítógép nagy előnye még, hogy helyes beállítás esetén torzításmentesen képes visszaadni a hangot.

A logopédiai terápiák egyik kritériuma a játékosság. A gyermek ismeretszerzése örömmel, félelem nélkül, egyéni képességeihez igazodva történjen. Ezt segítik a különböző logopédia programok, melyekből az alábbiakban megismerkedhetünk néhánnyal:

  • Beszédkorrektor ~ Varászdoboz

A szoftver segítséget nyújt a beszédhibás, hallássérült gyermekek és felnőttek helyes beszédének kialakításához. Alkalmazási területei:

  • pöszeség korrekciója,
  • megkésett beszédfejlődés terápiája,
  • hallássérültek beszédfejlesztése.

A moduláris felépítésű rendszer a magyar, illetve a német sziszegők és magánhangzók javítására szolgáló elemekből épül fel. A program a beszédképzés során keletkező hang paramétereit (színkép) szemléletes módon jeleníti meg a képernyőn. Ez a vizuális visszacsatolás hallássérülteknél pótolja, ép hallóknál kiegészíti az akusztikus kontrollt. A kiejtett beszédhangoknak körülhatárolt színképük van. A hibás ejtés hangképe erősen eltér a normál ejtés színképétől. A különbséget, eltérést vizsgálhatjuk úgy, hogy az etalon spektrumképet összehasonlítjuk a bemondottéval. Az etalont mindig vissza is tudjuk játszani. Ilyenkor a gyermek egyszerre látja és hallja a hangmintát. A helyes képzés ellenőrzését különféle színes, rajzos háttérképekkel egészítik ki: pl. az s hang hátterében levő vonat füstjét a jó ejtés eltakarja, a vonatot pedig szabadon hagyja. Ezekkel az ábrákkal lehet a gyermekeket rászoktatni arra, hogy a hangképből a lényeges részekre figyeljenek.

  • ABC Professzor

A Professzor programcsomag részeként található meg, az olvasástanításában nyújt segítséget. Olyan készségeket gyakoroltat, mint a kiejtés, magán- és mássalhangzó differenciálás, betűazonosítás, szótagolás, betűkből szavak szintézise, stb. A program előnye, hogy kétféleképpen használható. Egyrészt gyakorlóanyagként, ilyenkor a 16 különböző feladatból kiválasztott bármelyiket használhatja a gyerek. Másrészt a lecke üzemmódban megszabott sorrendben követik egymást a feladatok. A Karbantartó egység lehetővé teszi, hogy az egyes programokat az egyéni igényekhez igazítva használjuk. Feladatok: Betűk keresése adott szóban, kis és nagybetűk egyeztetése, magán és mássalhangzók válogatása szavakban, szótagolási gyakorlatok, képhez szó kiválogatása, hiányzó betűk helyretétele, szavak összekevert betűinek rendezése.

  • Aprófalva

Játékos program 4-8 évesek számára, melynek segítségével fejleszthetjük az emlékezetüket, a logikai készségüket, valamint megismerhetik a betűk és a számok világát. Nagyon kedves, színes program, amelyben Aprófalva kis állatkái között a gyerekek aktív szereplőként oldhatják meg a feladatokat.

  • Dyslex programcsalád

Az olvasási készséget fejlesztő korrekciós programcsalád, mely hatékonyan egészíti ki a diszlexia-terápiát. Játékosan fejleszti az értő olvasást, a kreativitást. Feladatai: szódominó, memória, betűkereső, mondat.

  • Helyesírás gyakorló szoftver (1-4. osztályosoknak és haladóknak)

A program lehetőséget ad különböző osztályfokon állók szójegyzékében található szavainak gyakoroltatására. A kiválasztott osztály szavai betűkihagyásokkal kerülnek a képernyőre, ezeket a szavakat kell a gyerekeknek begépelniük helyesen. A program 30 szavanként összegzi a helyes és helytelen válaszokat. Alkalmas saját szókészlet bevitelére és gyakoroltatására is, és feladatlapokat is nyomtathatunk a segítségével.

  • ManóABC - Manóolvasás

A ManóABC a jelek, formák, irányok megismerését, a kis- és nagybetűk olvasását, a téveszthető betűpárok differenciálását gyakoroltatja. Emellett fejleszti a szókincset is. A Manóolvasás program segítségével a már megtanult betűk összeolvasását gyakorolhatják a gyerekek. Feladatai között a szótagok, szavak, mondatok olvasása és egyszerűbb szövegértési feladatok szerepelnek.

  • ManóMatek 1.2.

A diszkakulia terápiánál használható program játékosan fejleszti a matematikai gondolkodásmódot. A feladatokhoz kinyomtatható füzetlapok is tartoznak. A pedagógus munkáját részletes segédlet könnyíti meg.

  • Betűvarázs

Nyitott rendszerű interaktív multimédia készségfejlesztő program, mely kifejezetten olvasástanításhoz készült. Diszlexia reedukációs terápiánál jól használható. Feladattípusai között szerepel: kép alapján szótagok rendezése, képhez megfelelő szó kiválasztása, hiányos szavak betűpótlása, szótaghiányos szó kiegészítése, képhez szó megadása. Nyitott program, minden egyes gyakorlatot a saját egyéni igényeknek megfelelően változtathatunk.

  • Dinamikus olvasási program

Az olvasási készséget fejlesztő programnak hét alapvető feladattípusa van, melyek közül több is eredményesen egészítheti ki a diszlexia-terápiát. A feladattípusok a következők:

  • vizuális észlelés fejlesztése,
  • perifériás látás növelése,
  • fixációszélesség növelése,
  • ritmikus szemmozgás fejlesztése,
  • regressziógátlás,
  • skipping (ezen a feladaton belül pl. meg kell találni a képernyőn látható szavak közül az egyetlen értelmeset),
  • szövegértés.

Az egyes feladattípusokon belül többféle gyakorlat közül választhatunk.

  • Játszóház 1.

A Játszóház CD-ROM óvodásoknak és kisiskolásoknak készült. A kiadványban fellelhető több mint száz játékos feladat segítségével a gyermekek játékosan, könnyedén fejleszthetik ügyességüket, memóriájukat, logikai készségüket. A gyermek "ház"-ról "ház"-ra barangolva aktív szereplőjévé válik a játékoknak, fejlesztve így önállóságát a probléma megoldásában. A különböző témájú és nehézségi fokú feladatok hosszú időn keresztül játékos és hasznos időtöltést biztosítanak a kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. A betűk, számok és hangok világában történő eligazodásban egy kedves gyermekhang nyújt segítséget. Feladattípusai: Formák 1. 2, Memória, Kirakó, Egyformák, Betűk, Számok, Hangok, Vegyes

  • Játszóház 2.

Az előző részhez hasonlóan több terület fejlesztéséhez is használható a program. Ennek a CD-nek viszont már van egy kerettörténete, mégpedig az időutazás. A gyermekek 9 idő-korban, az egyes korokon belül 12-12 féle különböző, összességében közel kétszáz feladattal és játékkal ismerkedhetnek meg. Nagyon színes, látványos, érdekes a felület, a gyermekek kedvelik. A feladattípusok a közvetkezők: Tili-toli, Memória, Egyformák, Kösd össze, Hangok, Kirakó, Labirintus, Számok, Számoljunk, Betűk, Árnyékok, Korok.

Emellett találunk a programban egy képes lexikont, szómagyarázattal. A lexikon anyagát a meghallgatás mellett szöveges formában is tanulmányozhatják a gyermekek, ezáltal is gyakorolva az olvasást.

  • Beszédkészség fejlesztő program (ingyenes)

Innovációs Versenyen az oktatási Minisztérium különdíját kapta a program. A csomagban szerepel "Akasztófajáték", Mondatalkotási feladat és Memóriajáték. (Készítette: Fürstner Szabina , Herbély Attila , Biros Gábor hallgatók Kovácsné Vezsely Ágnes konzulens.)

Hallássérültek

Az emberi hallásérzékelés meghatározott magasság- és hangerőtartományok közötti levegőrezgéseket képes felfogni. A hangmagasság a rezgésszámtól függ, mértékegysége a hertz (jele: Hz), a hangerősség mértékegysége a decibel (dB). A még éppen meghallott hangoknak az érzékelése mutatja a hallásküszöböt. Az emberi fül a 20-20 000 Hz közötti magasságú hangokat képes érzékelni. Jó hallás esetén 0-10 decibel közötti a hallásküszöb. A hallássérülteknél ez 30-100 vagy még nagyobb, akár 110-115 decibel között is lehet. A beszédhangok a 300 és 4000 Hz közötti tartományban találhatóak.

A hallásállapotot audiológiai szakrendelésen vizsgálják. A hallás mérése hang- vagy beszédaudiometriával történik. Ez az eljárás a különböző hangmagasságokon azt vizsgálja, hogy mely hangerőt észleli a vizsgált személy (hallókészülékkel vagy hallókészülék nélkül). A hallásvizsgálat eredményét audiogramban rögzítik. Az audiogramról leolvasható a hallásküszöb, amely ép hallószervek esetén vízszintes vonalat ad. Amennyiben ettől bármely irányban eltérő lefutású vagy megrövidült a hallásgörbe, hallássérülést mutat, melynek jellege pontosan leolvasható. Van, akinek a magasabb, van, akinek a mélyebb hangok területén nagyobb a hallásvesztesége. A hallásvizsgálat jelentőségét növeli, hogy ezen alapul a hallókészülék kiválasztása és beállítása, ezért rendszeres időközönként meg kell ismételni.

A hallássérültek csoportjait súlyosság szerint differenciálják: nagyothallókra és siketekre. Teljes siketség ritkán fordul elő. Minden tizedik hallássérült siket. A kategorizálás alapja a különböző frekvenciákon mért átlagos hallásveszteség. Eszerint: 25-40 dB hallásveszteség - enyhe, 40-60 dB hallásveszteség - közepes, 60-90 dB hallásveszteség - súlyos nagyothallás, 90-110 dB hallásveszteség - a siketséggel határos átmeneti sávba tartozik, és 110 dB feletti hallásveszteség siketséget jelent.

A hallássérültek számára fejlesztően hat a jó beszéd- és halláskörnyezet. Különösen igaz ez azok számára, akiknél a belső fület egy műtéti eljárással, az úgynevezett cochleáris implantációval működőképessé tudják tenni. Közülük sokan integráltan a többségi közoktatási intézményekben, halló társakkal együtt tanulhatnak, ahol jó beszédmintát hallanak, és a halló társak beszédre ösztönzik őket. Ilyen körülmények között felgyorsul nyelvi fejlődésük. Természetesen integrált viszonyok között sem nélkülözhetik a szurdopedagógiai és a logopédiai segítséget.

A hallássérülésnek a pedagógiai munka szempontjából az a legmeghatározóbb következménye, hogy sérül a beszédértés. A hallássérülés bekövetkeztének időpontja befolyásolja a pedagógiai feladatokat: ha a beszéd kialakulása előtt következik be, akkor késleltetetté válik a gyermekek természetes beszédfejlődése. Mivel a hallássérültek a beszédhangokat sem hallják tisztán, a hangképzés is nehezített. Kiejtésük nem tökéletes, hangsúlyuk, beszédtempójuk is eltér a szokványostól, aminek következtében sérül az érthetőség. A hallássérült tanuló beszédét a szűkebb szókincs, grammatikai hibák jellemezhetik - például gyakran nem egyeztetnek alanyt és állítmányt, elnagyolják a toldalékokat.

A hallássérült tanulók beszéd- és szövegértés tekintetében is hátrányt szenvednek. Kommunikációjukat egyrészt az akadályozza, hogy a gyenge hallási képesség miatt nem hallják vagy félrehallják a beszédet vagy annak részleteit. Másrészt az is gyakran előfordul, hogy ugyan jól hallják a szavakat, vagy mondatokat, de szegényes szókincsük miatt értelmezési nehézségekbe ütköznek. A szövegértés problémája természetszerűleg nemcsak az élőbeszéd megértését nehezíti, hanem olvasás közben is jelentkezik. Általában ezzel függenek össze a hallássérült tanulók olvasási nehézségei és nem olvasástechnikai eredetűek.

Számítanunk kell rá, hogy nemcsak az élőbeszéd és az olvasott szöveg megértése ütközik nehézségekbe, hanem ezzel összefüggésben a lényeg kiemelése is nehézséget okoz.

A hallássérült tanulóknak nemcsak beszéde, hanem írása is agrammatikus: nem egyeztetik az alanyt az állítmánnyal, elsikkadnak a toldalékok.

Hallássérültek számítógéppel segített fejlesztése

Minden program használható, amit a beszédben akadályozottaknál említettem.

Az alábbiakban egy esetleírás olvasható, amely cochleáris implantáción átesett gyermek fejlesztéséről szól, ahol a számítógépnek is komoly szerepe volt.

"A cochleáris implantáció a fül-orr-gégészet jelenleg legmagasabb technológiai szintű hallásjavító műtéte, ahol a végső eredmény rehabilitáció segítségével biztosítható. A műtéti eljárás révén nyújtott segítség lényege, hogy a külső hangforrásból érkező hangok akusztikus energiáját elektromos stimulusokká alakítja át, és közvetlenül a hallóideg, illetve a ganglion spirale sejtjeire továbbítja. Ennek célja a belsőfül működésének helyreállítása, és a hangingerek kódolása és továbbítása a hallóideghez.

... A halláshoz jutott, de addig nem kommunikáló gyermek reagál ugyan a hangokra, de sokszor éveknek kell eltelnie, mire megtanulja a beszédet érteni, a hallását a ténylegesen a kommunikáció szolgálatába állítani. A legfőbb cél a beszédmegértés, a használat fejlődése, kibontakoztatása. Aki nem hallott addig beszédet, annak minden összefolyik, csak a szólamok dallamát, ritmusát, hosszúságát fogja fel. Az implantáción átesett gyermek zörejként hallja a beszédet, nem tud vele mit kezdeni. ... A kommunikáció az, amelynek során a beszédhallás beszédértéssé válik. ...

... A nemzetközi szakirodalomban egyre többet foglalkoznak a hallássérült gyermek kommunikációs alapkészségeinek kibontakoztatásával, ennek módszertani oldalával. Erre legalkalmasabbnak tűnik az oldott, laza társalgás, melynek célja egy olyan környezet biztosítása, melyben fejlődnek és megerősödnek a kommunikációs készségek. Ennek általános szabályai, hogy a hallás felhasználása érdekében ne szemben üljünk, hanem mellette, fontos az oldott, kellemes hangulat. A témaválasztásnál a gyermek számára érdekes dolgot célszerű adni, ami igazodik az életkorához, érdeklődéséhez. Az váltja ki a gyermek megnyilatkozását, ami hozzá közel áll, ami a figyelmét leköti, amivel szeret foglalatoskodni. Fontos, hogy a gyermek értse, miről van szó. Fontos a közös figyelem. A felnőtt beszédének kellemes hangerejűnek, átlagos beszédtempójúnak kell lennie. A gyermeknek a tevékenységhez kapcsoltan hallania kell az élőbeszédet, a kérdéseket, felkiáltásokat és döntési helyzetbe kell hozni, valamint fontos, hogy kommentálhassa az eseményeket.

A számítógép érdekességével úgy lépett ebbe a folyamatba, mintha egy kívánatos képeskönyvet nézegetnénk, ami azért sokkal többre használható. A társalgás középpontjában a program által nyújtott lehetőségek vannak. A laza, oldott társalgási környezetben egy-egy érdekes, vonzó feladatsort oldunk meg, amit a gyermek választ ki. Mivel az utasítások a programokhoz szóban hangzanak el, a gép is "társalog" velünk. A feladatokra adott jelzései is szóbeliek, dicséret vagy felhívás a javításra. ... Ezek a foglalkozások segítik kommunikációs lehetőségeinek bővítésében, a nyelv közlő funkcióinak jobb felismerésében. Mivel értelmi képességei jók, önálló ismeretszerzésre is tudja majd használni a gépet. ... Hosszútávon segítheti mindenféle tanulási folyamatban.

A használt programokról.

Mivel a cél kommunikációs és nyelvhasználati lehetőségek teremtése, a válogatási szempont is ez volt. Ezért a képekről való beszélgetés, feladatmegoldási technikák megbeszélése, a feladatok közti válogatás és ezek megindoklása áll a foglalkozás középpontjában. Erre a célra nagyon jó a "Mesevilág", a Manósorozat, a "Repülő kastély" és a Word szövegszerkesztő. Mivel nagyon tetszik neki a számítógépen való munka, nagyon sok kérdése is van. Nem kell irányítanom a beszélgetést ő, szabja az irányt. Mivel az ő érdeklődése van középpontban, optimális a helyzet mindenféle tanulásra. Tehát mellesleg, a társalgáson túl fejlesztjük a szókincsét, a verbális emlékezetét, az auditív memóriáját, és a számítógépes ismereteit. Jól és egyéni módon építi be az újonnan szerzett ismereteit a meglévő ismeretei mellé." (Bicsákné Némethy Terézia: A számítógép alkalmazása a gyógypedagógiai ellátásban - Esettanulmányok)

Beszédmester

A "Beszédmester" az OM támogatásával - egy IKTA[1] projekt keretében készült többfunkciójú számítógépes szoftver. A program és didaktikája ingyenesen letölthet a http://www.inf.u-szeged.hu/beszedmester/ oldalról.

A kifejlesztett Beszédmester szoftver egyrészt azzal a céllal készült, hogy segítse az iskolások betűtanulását, illetve az otthoni gyakorlást, másrészt, hogy a hallássérült, siket és logopédiai kezelésben részesülő gyermekek számára kínáljon gyorsabb fejlődési lehetőséget. Előnye, hogy játékosan, színes képekkel, a számítógép motivációs erejét felhasználva próbálja meg a kisiskolásokat az olvasás rejtelmeire megtanítani, és a gyermekeket a tiszta, hangos beszéd birtokosává tenni. A szoftver célirányos, tudatos, oktató-fejlesztő program, mely figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, komplex készségfejlesztést, nagyfokú önállóságot biztosít. Egyéni, visszafogott világával az egész program egyedit képvisel, rajzai örömet, tanulást és szórakozást nyújtanak a nyiladozó, olvasni és gyógyulni vágyó gyermekek és oktatóik számára.

A Beszédmester program, különösen a beszédorientált részeket tekintve a számítógéppel segített oktatás területén innovatív jelentőségű, hiszen az interakció a beszédinterfész által a számítógép és a felhasználó között még emberibbé válik. A tanulás/terápia a tanuló/sérült gyermek és a számítógép manipulatív, "barátságos" interakciója alapján valósulhat meg.

A szoftver kulcseleme a beszédtechnológiai modul, amely lehetővé teszi, hogy a rendszer a mikrofonba bemondott beszédhangokat, illetve szavakat valós időben visszajelezze. A program innovatív jelentősége, hogy a hasonló célra készült korábbi generációs számítógépes programok nem beszédfelismerési technológiára épültek, hanem a beszédjel oszcillogramját vagy spektrális komponenseit jelenítették meg. A Beszédmesterben alkalmazott technológia segítségével már nem a hang oszcillogramja, vagy spektruma jelenik meg a gyakorlás során, hanem maga a hozzá kapcsolt betű jele tűnik fel. A vizuális kijelzés az elhangzással azonos időben történik. Mind a beszéd analízise, mind a beszédhangok azonos idejű és fonémaszintű feldolgozása önműködően megy végbe. Tehát ez a megoldás már nem a mikrofon előtt közvetlenül elhangzó egyedi beszédhangot jeleníti meg, hanem azt, amit "megért" a rendszer, azaz a hanghoz társított betűképet.

A beszédjavítás terápia négy részre osztható, ahol az egyes szintek megfelelnek a fejlődés egyes lépéseinek. Ezeket a részeket moduloknak nevezzük (Előkészítés, Hangfejlesztés, Rögzítés, Automatizálás) Beszédjavítás-terápia során a gyerekek főként tanári felügyelettel használják a programot, így a mikrofon folytonos figyelése nem kívánatos. Ezért a beszédet vagy hangot igénylő feladatoknál a hangfelvételt a Felvétel indul funkciógombbal indíthatjuk el és a feladat végén a Felvétel megállítása funkciógombbal állíthatjuk le, amely a mikrofon figyelését felfüggeszti.

Látássérültek

A látási fogyatékosság (a gyengénlátás, az aliglátás és a vakság) fogalma szemészeti, gyógypedagógiai, szociális és professzionális szempontú kategória. Most a pedagógiai szempontok kerülnek előtérbe.

A látássérülés mértéke a látásmaradvány szemészeti adatai alapján határozható meg. Azt, hogy kinek mennyi a látásmaradványa, a látásélesség vagy vízus mutatja meg. Ez a retina felbontóképességét kifejező mérőszám, amely a látássérülés fokát a teljes látás százalékában vagy tört formájában adja meg. Ezt az adatot a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői véleménye is tartalmazza. A vízus jele nagy V betű, amely után két sorban találhatóak a két szem látásélességét jelző számok: felül a jobb, alul a bal szemre vonatkozóan. Például így:

Ez azt jelenti, hogy a jobb szemen 25%-os, a bal szemen pedig 10%-os a látásmaradvány.

Látási fogyatékos az a tanuló, akinek látásmaradványa két szemen, korrekcióval - a teljes látáshoz viszonyítottan (amelyet 100%-nak tekintünk) - 33% alatti, illetve látótere 10 fokos vagy annál szűkebb.

A látóképesség meghatározásakor a látásélesség mellett a látásteljesítmény kifejezés is használatos. A látásteljesítmény tágabb értelmezésre ad lehetőséget: kifejezi a maradék látás felhasználásának képességét, amelyet befolyásol az egyén képességeinek fejlettsége, érdeklődése és tapasztalatai.

Amikor látásról beszélünk, akkor elsősorban a közeli és a távoli látásélességre gondolunk, ám a látás képességének egyéb fontos tényezői is vannak. Ezek: a perifériás látás, a színlátás, a kontrasztérzékenység és a látótér, amelyek a különböző szembetegségek következtében eltérő mértékben sérülhetnek. Vizsgálatuk, a sérülés mértékének ismerete befolyásolja a pedagógiai munkát is.

A gyengénlátó tanulók látásélessége 0,1 felett van. Az aliglátók látják a nagyobb tárgyakat, súlyosabb esetben csupán a fényt érzékelik. Vak az, aki nem érzékeli a fényt sem. A látássérülésnek ilyen súlyos formája ritkán fordul elő.

A gyengénlátó, aliglátó és vak gyermekek sajátos nevelési igényű tanulók.

A pedagógiai szempontból történő kategorizálás aszerint differenciálja a látássérülteket, hogy képesek-e a síkírás-olvasásra vagy sem. Ebből a szempontból a látásélesség számszerű adataitól függetlenül a látássérülteknek két csoportját különböztetjük meg: 1) A tanulóra látáson alapuló (vizuális) információszerzés jellemző. Ők segédeszközzel képesek olvasni, írni (pl. távcsőszemüveg, nagyító, olvasókészülék). Ebben az esetben a tanulók a vizualitás elsődlegessége mellett különböző mértékben támaszkodnak a hallási (auditív) és a tapintó típusú (taktilis) információkra is. Ebbe a csoportba sorolható minden gyengénlátó gyermek és az aliglátó tanulók egy része. 2) A súlyosan aliglátó és a vak tanulókat elsősorban a tapintásos és a hallási információszerzés jellemzi. Maradék látásuk még segédeszköz igénybevételével sem teszi lehetővé a síkírást-olvasást.

A vakok pontírás-olvasást tanulnak. A ma használt rendszer 6 pontos dominó elrendezésben fejezi ki az egyes betűknek megfelelő pontkonstellációkat. E rendszert nevezik Braille-írásnak. A technikai fejlődésnek köszönhetően gyengénlátó tanulók számára ma már sokféle korszerű optikai eszköz áll rendelkezésre: kézi, elemes lupék, hasábnagyítók, teleszkópok, távcsőszemüvegek, elektronikus olvasókészülékek. Az aliglátók a szükséges, 15-60-szoros nagyítást lehetővé tevő optikai, elektronikai eszközök segítségével képesek a síkírás-olvasás elsajátítására. Az olvasókészülék - amelynek képernyőjén megjelenik a nagyított szöveg - a köztudatban "olvasótelevízió" néven is szerepel. A tanulást még számos hasznos eszköz segíti. Például: könyvtartó állvány, speciális füzet, speciális vonalzó stb.

A számítógép egyre nagyobb szerepet kap a vak tanulók oktatásában. Kiegészítők (Braille-sor, képernyő-olvasó) sokoldalúan biztosítják az önálló ismeretszerzést.

A látássérültek számára az informatika-számítástechnika tantárgy "előszobája" a gépírás (a tízujjas vakírás) megtanulása. A látássérült nem képes pillanatonként tekintetet váltani a monitor, a klaviatúra és a munkaanyag között - ezért a vakírás esetükben létkérdés. A szövegszerkesztés tanítását a látássérülés következtében kialakult zavart látás-mozgás koordináció is indokolja. Ez a koordinációs zavar az oka a gyengénlátóknál a grafomotoros képességek gyengeségének. A gyengénlátó gyermekek kézírása kiváltható számítógéppel. Segítségével jól olvasható, esztétikus, számukra is látható-követhető nagyságú írásmunkákat készítenek.

A számítástechnikai ismeretek elsajátítása nagyító szoftverek, kiegészítő egységek alkalmazásával történhet.

A vakok információszerzésének lehetőségei: számítógép és az Internet adta előnyök

(Várhelyi Eszter szakdolgozata nyomán - Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely. 2003.)

A számítógép a vakok számára korábban soha nem tapasztalt fantasztikus lehetőségeket nyit meg és a látókkal azonos esélyt biztosít a munkavégzés, tanulás, információszerzés és kommunikáció területén. A vakok számítógépezése először elég szokatlan a látók számára. A vak felhasználó többnyire kikapcsolt képernyő előtt ül, folyamatos "robothangot" (szintetizált beszédet) hallgat fülhallgatóval vagy hangosan, és közben szapora ujjakkal dolgozik a billentyűzeten. Az egeret a vakok nem használják. A monitort általában csak akkor kapcsolják be, ha egy látó ember odaül melléjük.

Magyarországon az 1980-as évek elejétől használnak a vakok úgynevezett beszélő számítógépet, a BraiLab eszközöket. (Fejlesztők: Arató András és Vaspöri Teréz) A BraiLab termékcsaládnak 3 tagja van: BraiLab Basic alapgép, BraiLab plus és a BraiLab PC.

A BraiLab Basic eszközökben az elődhöz (HomaLab) képest a legfőbb változtatás, hogy a számítógépbe beépítettek egy MEA 8000-es beszédszintetizátort és egy beszélő programot használnak. Használat során a gép kimondja az aktuális billentyűt. A Brailabon sok munkafolyamatot el lehet végezni; pl.: szövegszerkesztő program, táblázatkezelő, illetve minden olyan, amelynél nincs képanyag. A szerkesztett szöveget ugyanúgy ki lehet nyomtatni síknyomtatóval, mint a látók által szerkesztetteket.

a Brailab Plusz 1987-ben került piacra. Jelentősége az, hogy a személyi számítógépek elterjedésével kezdtek a Brailab PC-k is teret hódítani. Párhuzamos porttal kapcsolható az IBM-hez. Még egy előnye van ennek a készüléknek, hogy DOS felületre lettek tervezve. Bármilyen begépelt szöveget képes magyarul felolvasni. A hozzájuk adott programcsomag tartalmazott többek között egy braille nyomtatást támogató teljes rendszert, adatbáziskezelőt, különböző programnyelveket. A Brailab Pluszra elkészítettek egy magyar Braille nyomtatórendszert. A géppel szerkesztett szöveg mind síkírásban mind pontírásban kinyomtatható. Ezen számítógéphez egy beszédszintetizátor is tartozik, mely a leütött billentyűket hangosan kimondja. Figyelembe veszi az írásjeleket, s ezáltal valamelyest hangsúlyozásra is lehetőség van

A Braille család utolsó tagja a Brailab PC, amely 1991-ben került forgalomba. Ez az eszköz IBM PC párhuzamos kimenetéhez csatlakoztatható adapter, amely egy a vakokat támogató szoftver segítségével beszél, illetve a DOS operációs rendszer alatt futó programrendszerből áll. Lényegében egy hangszóró, ami a képernyőn lévő karaktereket felolvassa. Újítás az előzőekhez képest, hogy a szövegfelismerő program és a vakok által használható beszélő rendszer egyazon számítógép alatt fut. A rendszer alkalmas bármilyen szövegszerkesztő program kezelésére. Off-line ernyőolvasó képességgel rendelkezik.

A BraiLab PC fejlesztői négy verzióval és a Brailab CD nevű gyártmányukkal sikeresen fejlesztették tovább a terméket, és általános elégedettség alakult ki a készülék vak használói körében.

A személyi számítógépen DOS rendszer alatt végzett különféle munkákhoz számos nagyon jól használható program született. Ilyen például a magyar fejlesztésű Recognita karakterfelismerő program a nyomtatott könyvek beszkennelt képének számítógépes szövegállománnyá alakítására.

A történelemben először fordult elő, hogy egy fontos eszközt vakon is ugyanolyan jó teljesítménnyel lehet használni mind a tanulás, mind a munkavégzés terén, mint látóként! Ehhez mindössze a beszélőegységgel és egy lapszkennerrel kell kiegészíteni a szokásos számítógép-konfigurációt. Sőt, el lehet mondani, hogy a DOS rendszer használatában a vak számítógép-használók általában még ügyesebbek is a látóknál!

1995 körül már nálunk is széles körben elterjedt a Windows operációs rendszer, amely gyorsan kiszorította a DOS-t. Az otthoni személyi számítógépek karakteres kezelőfelületű operációs rendszerrel való használata mára gyakorlatilag eltűnt, és szinte már csak a vakoknál találkozhatunk vele. A Windows és más grafikus kezelőfelületű rendszerek használata a vakok számára - a szükséges segédeszköz szoftverek hiánya miatt - éveken át nem volt megoldott.

A Windows operációs rendszer grafikus felületének használatához a vakok számára a grafikus felület kezelését is lehetővé tevő újfajta képernyőolvasó programok és beszédszintetizátor programok együttes használata kínál megoldást. A képernyőolvasó program segítségével a vakok már közel úgy használhatják a számítógépet, mint a látók, a feladatokat pedig bizonyos esetekben még gyorsabban is képesek elvégezni a program billentyűparancsainak köszönhetően. E programok hangja már rendkívül tiszta és jól érthető, a beszéd paraméterei pedig egyre inkább a felhasználó igényei szerint szabályozhatóak. (Férfi-női hang, hangszín, sebesség, többféle hang párosítása különféle típusú szövegekhez.)

Az operációs rendszer grafikus felülete (asztal, ikonok, tálca, start-menü elemei, mappák, párbeszédpanelek) és beépített programjai (Windows Explorer fájlkezelő, Windows kellékek) mellett a képernyőolvasó programok segítségével ma már a vakok is használhatják például a Word szövegszerkesztőt vagy internetezhetnek Windows alatt.

Képernyőolvasók

A képernyőolvasó egy mesterséges intelligencia, amely eldönti, hogy a képernyőről mit olvasson fel.

A 90-es évek végén több képernyőolvasó program vált használatossá Európában: WinEyes, Jaws, Supernova, Blindows, Virgo. Ezek a Microsoft Internet Explorer böngészőjének segítségével már sokoldalú internethasználatot tesznek lehetővé, támogatják a webet, az elektronikus levelezést, a csevegést és az űrlapok kitöltését

A Windows-Eyes Windows alapú képernyőolvasó, amely megszólaltatja a Brailab PC-t. Angol cég találmánya. A Windows-Eyes hangkártyán és beszédszintetizátoron keresztül adja ki a hangot. a többi képernyőolvasótól az különbözteti meg, hogy a hangkártyája nem rendelkezik magyar szókészlettel, ezért szükséges hozzá a Brailab PC, mert ennek van magyar megfelelője. A felolvasó szoftvereket az angol terminológiát átvéve beszédmotoroknak is nevezik. Magát a szoftvert text to speech-nek hívjuk. A Windows-Eyes-t csak a 95, 98-as Windows-on lehet használni.

A JAWS for Windows-nak a nevében is szerepel, hogy melyik platformon lehet használni. A JAWS egy szóösszetételből származik: Job Access With Sweets, azaz "beszéden keresztüli munkához való jutás". A Jaws programcsomag a Jaws képernyőolvasó program mellett az Eloquence nevű beszédszintetizátor programot tartalmazza, amely a számítógép hangkártyája segítségével a nagy világnyelveken képes beszélni. A Jaws 2001-ben kiadott 4.02-es verziójához ezenkívül a magyar nyelvű felhasználók számára a Profivox nevű magyar nyelvű beszédszintetizátor programot illesztették, amely a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék terméke. A Jaws for Windows 4.02 verzió alapján így 2002-ben hivatalosan is forgalomba kerülhetett a teljes magyar nyelvű honosított program! A magyar nyelvű Jaws for Windows 4.02 demó változata letölthető az Internetről (www.vakalap.hu) és bárki kipróbálhatja, illetve használhatja is.

A gyengénlátó felhasználók a Jaws képernyőolvasó programot és a MAGic képernyőnagyító programot egyidejűleg futtathatják. A MAGic program a képernyő egy tetszőleges területének felnagyítására szolgál, de nagyítható a teljes képernyő is. (Az angol nyelvű program demóváltozata szintén letölthető a gyártó cég honlapjáról: www.freedomscientific.com)

A legelterjedtebb böngészőprogramok (Internet Explorer, Netscape) a szöveges Lynx-Windows böngésző és a közismert levelezőprogramok (Outlook Express, Eudora) támogatása mellett a Jaws minden eszközt és szolgáltatást tartalmaz az Office 97, 2000 és XP használatához (Word, Excel, Power Point). Ezenkívül használható vele például az MSN Messenger szolgáltatás, a Corel WordPerfect 10 alkalmazás, a Winzip fájlkitömörítő, a RealPlayer 8 az internetes médiafájlok lejátszására, valamint az Adobe Acrobat Reader 5 program a PDF-dokumentumok olvasására.

Beszédszintetizátorok

A Voice beszédszintetizátor a köztudatban mint "Szűcs-féle beszélő" ismert. Szűcs László segédlete képes volt a lenyomott billentyűt hangosan kimondani. Általánosságban elmondható, ha a gépben van egy beszélőegység, de ez még nem jelenti azt, hogy a vak ember is tud dolgozni vele. Szükség van még egy olyan szoftverre, mely a képernyőt helyettesíti. A DOS alapú rendszereknél ez nem okozott olyan nagy gondot, mivel egy olyan programot írtak hozzá, mely figyeli a bejövő szöveget és azt a beszélőre kiküldi.

A beszélőrendszerek jövőbeli fejlődési iránya a hangkártyás megoldás. Tehát a hardveres megoldások ideje kezd lejárni, és helyébe lép a szoftver útján történő beszédszintézis. Előnyei közé tartozik, hogy minőségben is és árban is versenyképes a hardveres beszélőegységekkel illetve nem foglal el plusz helyet.

A Budapesti Műegyetem Távközlési és Telematikai Tanszék a magyarul beszélő MBA/Hun4 nevű hardverfüggetlen beszélő rendszert ezen elv szerint készítette el. A hardverfüggetlenség ebben az esetben azt jelenti, hogy nem kell Brailab PC-t használni. Ahhoz, hogy működtetni tudjuk a rendszert szükséges még hozzá a Windows-Eyes, melynek adatait a MBA/Hun4 szólaltatja meg. Tehát a Windows beszélőrendszer működéshez a következő szoftverek szükségesek: Windows 95, 98, NT; Windows-Eyes; MBA/hun4

Az SSR egy képernyőolvasóval kombinált beszédgeneráló szoftver, amely a magyar beszédet hangkártyán állítja elő. Ez csak DOS-os operációs rendszeren működik. Ez a maga nemében egyedülálló programnak számít.

Optikai karakterfelismerő szoftverek

A beszédprogramot nem csupán arra lehet használni, hogy egy adott szöveget felolvasson, hanem arra is, hogy a digitalizált szöveget hallhatóvá tegye, azaz a beszélő számítógép olvasógéppé váljon. Mindehhez szkennerre és egy optikai karakterfelismerő programra van szükség. Az olvasógép működési mechanizmusa: a szkennelési eljárás ugyanúgy működik, mint a többi esetben csupán a végeredménynél a különbség az lesz, hogy a beszélő szoftver felolvassa a szöveget. A Scansoft cég fejleszti az optikai karakterfelismerő szoftvereket. A cég által kifejlesztett beszéd- és nyelvi technológiákon alapuló programok a beszéd-szöveg átalakítás során percenként akár 160 szót is képesek nagyfokú pontossággal szöveggé konvertálni; lehetővé teszik a számítógéprendszerek beszédhanggal történő vezérlését, és segítségükkel az emberi beszéddel azonos hangzású szintetikus hangokon szólaltathatók meg a szoftverek A vállalat 1989 decemberében alakult meg SzKI Recognita Rt. néven. Az Rt. szakmai hírnevét és üzleti sikereit soknyelvű optikai karakterfelismerő (OCR) programjaival, közismert néven a Recognita Plus termékcsaláddal alapozta meg. 2000 márciusában egy vállalati felvásárlást követően a cég új tulajdonosa a ScanSoft, Inc. lett. Az amerikai vállalat az OmniPage szövegfelismerő program fejlesztését Magyarországra helyezte.

A szoftvernek a vakok körében jelenleg két verziója használatos. Az egyik a DOS alatt működő és ma már nem fejlesztett Recognita Reader 3.0. Ez kifejezetten vakok számára készült, Brailab PC-vel használható, magyar nyelvű program. Mivel a DOS maga csak bizonyos régebbi típusú szkennerekkel tud együtt működni, a kereskedelemben is kapható megfelelő szkennerek köre nagyon leszűkült. A másik verzió a Windows alatt működő Recognita Omnipage Pro 12.0, melyet kizárólag Windows alatt lehet használni. A szoftver valamennyi képernyőolvasó programmal használható. Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány a magyarországi látássérültek részére mindkét verziót ingyenesen adományozza.

A látássérült emberek elsősorban a kultúra területén tudják ezt a szoftvert hasznosítani. Így hozzájuthatnak olyan dokumentumokhoz, melyekhez eddig a technika korlátozottsága miatt nem sikerült. Ha egy könyvtár rendelkezik ilyen eszközzel (amihez egy számítógépre, szkennerre, meghangosítóra, karakterfelismerő szoftverre van szükség), nagy segítséget tud nyújtani a vakoknak abban, hogy különböző dokumentumokhoz viszonylag egyszerűen és gyorsan jussanak hozzá, s ezáltal az esélyegyenlőség is megvalósítható.

Látáskorlátozott emberek Internet használata - "Vakbarát" honlapok

Ahhoz, hogy a vakok is igénybe tudják venni a Web kínálta lehetőségeket képernyőolvasóra, és Braille kijelzőre van szükség.

Fénykép: Braille-kijelző használat közben, amint az érzékelősorra a hüvelykujjai kivételével minden ujját ráhelyezi valaki.

Azonban a technika fejlődésével tömegesen jelentek meg a grafikus felületű honlapok, képekkel teli oldalak, melyek használata nagy gondot jelent a látássérülteknek.

A manapság általános keretek (frame) és a sokszor bonyolult táblázatos, grafikus szerkezet a honlapokat a képernyőolvasó program használója számára érthetetlenné teszik. A Flash programmal írt oldalak meg sem nyithatóak. A képeken található információk, menügombok, érzékenyített felületek (image map) nem értelmezhetőek. Java és PHP nyelven írt alkalmazások futtatására, például az azonnali levélküldéshez vagy űrlapok kitöltéséhez és elküldéséhez, a képernyőolvasó program használata során lehetőség van, Java szkriptes animált gombokat azonban a program például már nem tud kezelni.

A vakbarát honlapok készítése az Európai Unióban a közhasznú honlapoknál előírás! Részletes ajánlások találhatóak webmestereknek a Paramédia (http://www.paramedia.hu/) honlapján. Hasznos útmutató található az Informatika a Látássérültekért Alapítvány honlapján: http://www.vakalap.hu. A vakok internethasználatáról és a vakbarát honlapok készítéséről írt tanulmányt Pál Zsolt, amely a http://www.mek.oszk.hu/html/irattar/vakosfelulet.htm oldalon olvasható. És néhány URL cím: Arató András munkáját hallhatjuk gépi felolvasással ProfiVox rendszerrel: http://mek.oszk.hu/02000/02025/#. A BME-n fejlesztett beszélőrendszerek bemutatói, dokumentációi találhatók www.c3.hu/~ecsedi oldalon. Hasznos információk egy vakbarát honlapon: http://www.motivacio.hu/ffriss/index.htm#vakpc. És egy érdekes oldal: http://pille.hu/pille/

Mozgáskorlátozottak

Azokat a személyeket, akiknek tartási és mozgásfunkciójukban tartós és visszafordíthatatlan állapotváltozás következett be valamilyen sérülés következtében, vagy esetleg ezek a funkciók már születéstől fogva hiányoznak, mozgáskorlátozottnak nevezzük.

A mozgás minden kisgyermek tapasztalatszerzési lehetőségeire hatással van, befolyásolja személyiségfejlődését is. Ez a tapasztalatszerzés (a mozgásos tanulás lehetősége) módosul a sérült gyermek esetében. Mások a környezetéről, a saját testéről szerzett tapasztalatai, mint az ép mozgású kisgyermeknek. A mozgásállapot tartóssága, visszafordíthatatlansága is befolyásolja a fejlődésmenetet. Ez nem ritkán az átlagostól eltérő pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt.

A mozgáskorlátozott tanulók nevelésével-oktatásával foglalkozó szakemberek a feladatokat nem az életkor, hanem a kórforma, az állapot végleges, javuló, vagy romló jellege, illetve a mozgásállapot súlyossága szerint határozzák meg.

A szakirodalom felosztása a különböző kóreredetű mozgáskorlátozottságokat a megjelenési forma, azaz a tünete alapján rendszerezi. Egy kategóriába tartoznak azok a mozgásos tünetcsoportok, amelyek a pedagógiai gyakorlat terén azonos vagy hasonló feladatot jelentenek. Ezek: 1) A felső- és alsó végtag veleszületett rendellenességei, összenövések, hiányok, amputáció következtében kialakult végtaghiányok. 2) Petyhüdt bénulást okozó kórformák, amelyek következtében csökken az izomtónus vagy tónustalanná válik. Az izomerő teljesen csökkenhet (plégia) vagy csak gyengül (parézis). 3) Korai agykárosodás következtében kialakult mozgás-rendellenességek. 4) Ortopédiai elváltozások - tartási rendellenességek.

Előfordul, hogy a gyermek izomtónusa testszerte fokozott, kóros reflexek, különböző deformitások jellemzik. Ezt az állapotot nevezzük spasztikus izomállapotnak. Atetotikusnak nevezzük, amikor nagy kiterjedésű, koordinálatlan, csavaró, facsaró mozgás a jellemző rá, mely általában kiterjed a végtagokra, a törzsre és a fejmozgásra. Az ilyen esetekben jellemző a kéz ujjainak terpesztett, feszesen nyújtott tartása. Gyakoriak a kóros reflexek. Kevert forma esetén a spasztikus és atetotikus izomállapot egyszerre jelentkezik. Az ataxiát a bizonytalan egyensúly, apró hullámú végtag-, esetleg törzsremegés jellemzi, az izomtónus petyhüdt, a mozgás koordinálatlan.

A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulását leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Itt kell a legnagyobb segítséget megadni, hiszen ez befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is. Ezért jelenti ez a kiemelt fejlesztési, megsegítési területet.

A mozgáskorlátozottsághoz gyakran társul beszédzavar, mert károsodhat a beszéd megértésének és/vagy a beszéd kifejezésének folyamata is. A beszédmegértés esetében zavar lehet az érzékelés, az észlelés és a tárolás területén. A beszéd kifejezésének zavarát okozhatja az egyes beszédszervek sérülése, fejlődési rendellenessége vagy az idegrendszer károsodása. Ezekben az estekben a fejlesztésbe logopédus bevonása is szükséges.

Kommunikációt segítő szoftverek és eszközök

  • EZ Keys

Ez a program könnyített prediktív szövegbevitellel segíti a gépelést. Amikor a felhasználó elkezdi begépelni a szót, a program felajánlja a hat leggyakrabban használt szót, amely a begépelt karakterrel kezdődik. A program képes "megtanulni" a felhasználó által jellemzően használt kifejezéseket.

  • Talking Screen

Olyanoknak ajánlott ez a szoftver, akik nem írnak vagy nem beszélnek, Képek és szimbólumok segítségével fejezhetik ki érzelmeiket, gondolataikat. A kommunikációt dinamikus kijelző táblák segítik.

  • LightWriter

Hordozható text-to-speech kommunikációs eszköz. Két kijelzője van, amely lehetővé teszi a természetes szemtől-szembeni kommunikációt. Használata egyszerű. Kijelzői nagyok, világosak, jól láthatók. Az eszköz kicsi, könnyű, így vonzó minden szituációban. Mozgáskorlátozottaknak és gyengénlátóknak az extra nagy gombokkal rendelkező változat ajánlott. A gombok alfabetikus sorrendben vannak, így a gyermekek ábécé tanulását is segítik.

  • DynaVox, DynaMyte
 

Az eszköz kijelzőjén több színes kép látható, melyekből a felhasználó választhat.

  • Egér alternatívák
    • Szemegér (Eye Gaze System)

A monitoron lévő speciális kamera előtt ül a felhasználó, a kamera követi és figyeli az egyik szemét. A számítógépen futó kifinomult képfeldolgozó szoftver folyamatosan analizálja a szem videoképét és meghatározza, hogy a felhasználó (például agyi, gerincsérült, szklerózis multiplexes, agyvérzéses, izomsorvadásos felnőtt és gyermek) a képernyő melyik részét nézi. A kéz tehát a program megnyitásánál, zárásánál, az egér, a klaviatúra használatánál, a Windows alapú szövegszerkesztésnél, az internetezésnél, a telefonálásnál, az e-mailnél teljesen kiküszöbölhető, de a szemüveg, valamint a kontaktlencsék némelyike sem okoz nehézséget. Három alapfeltételre azért mégiscsak szükség van: jó szemirányításra, a kamera előtti nyugodt fejtartásra, valamint olvasási vagy szófelismerő készségre.

  • Lábegér (Foot Mouse, noHands Mouse)

Speciális lábkapcsoló

  • Szájjal működtethető joystich (Sip-N-Puff)

  • Fejegér - magyar találmány (Head Tracking Mouse)
Forrás: [origo]

A fejegér lényegében egy képfeldolgozó szoftver, amely egy webkamerán keresztül az arc, ezen belül is bizonyos, jól elkülöníthető - elsősorban szem és orr körüli - pontok mozgását követi folyamatosan nyomon. E mozgásokat alakítja át a képernyőn látható kurzormozgásokká. Így a fejegér használata nem igényel végtagmozgást. Elég csupán a megfelelő helyre nézni a képernyőn, hogy a kurzort irányítani lehessen.

Gyakorlással tanulhatjuk meg, hogyan kell a képernyőn egy adott területet eltalálnia. Ebben segítenek a szórakoztató, egyben folytonos sikerélményt is biztosító játékok, amelyek különösen gyermekeknél gyorsítják fel a fejlődést. A fejegérrel további szoftverek is használhatók, melyekkel már kommunikálni is lehet. Gyerekeknél elsősorban a Vistab szolgál erre a célra. Ez egy kommunikációs tábla a képernyőn, amelynek üzenetei kimondott szöveggé alakulnak át.

  • Hanyattegér (Trackballs)

A legnagyobb golyó 3 inch méretű, az eszköz használata nem igényel fejlett motorikus ügyességet, mérete megkönnyíti és pontosabbá teszi az egérmozgatást. A golyó mögött található a jobb és bal gombja, amelyek túlméretezettek, így könnyű kattintást tesznek lehetővé. Csatlakoztatható hozzá második egér, amellyel párhuzamosan is használható.

  • Érintőképernyő (Touch Screens)


Magic Touch

Bármely monitorra rápattintható érintőképernyő, bármely programmal alkalmazható, amely egérrel működik.

  • Billentyűzet alternatívák
    • Miniatűr számítógép-billentyűzet "varázspálcával" (Magic Wand Keyboard)

Korlátozott vagy kézmozgás nélküli elérést biztosít bármilyen számítógép esetén. A pálca kézbe és szájba is vehető, minden funkció beépített, a leggyengébb érintésre is működik.

  • Óriásbillentyűzet (BigKeys)

A normál billentyűzetnél négyszer nagyobb billentyűzet, feleannyi gombbal, de minden fontos feladat megoldható rajta, ami a normál billentyűzeten.

big keys plus - a b c layout big keys plus - q w e r t y layout

  • Billentyűzetmaszk óriásbillentyűzethez

Mozgáskoordinációs zavarok esetén szükséges átlátszó műanyag védőrács, a billentyűkhöz illeszkedő lyukakkal. A használó ráhelyezi a kezét, és más billentyűk lenyomása nélkül nyugodtan kiválasztja a kívánt billentyűt.

Az eszköznek két tányérja van, amelyre a két kéz kényelmesen ráfekszik. Nyolc irányba szabadon mozognak a tányérok, így mozgatásukkal 64-féle karakter képezhető.

  • Egykezes billentyűzet

Gondosan tervezett, speciális alak és speciális gombelrendezéssel gyors és könnyű billentyűhasználatot biztosított A gombok számát minimálisra csökkentették. Létezik jobb és balkezes változata is.

  • Billentyűzet a képernyőn (OnScreen)
onscreen keyboard picture

Azoknak készült, akik nem tudják könnyen használni a hagyományos beviteli eszközöket. Minden mutató eszközzel minden Windows-zal működik. Összeköthető szókiegészítő programokkal, minden komputer-funkció irányítható vele. Nagyon jól használható "Sip-N-Puff" joystick-el és a szemegérrel.

Részlet a Humanitas (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Lapja) XXIII.évf. 5.számában olvasható interjúból, amelyet a Mozgásjavító Általános Iskola egyik tanárával készítettek:

"- Van egy nyolcadikos fiunk, akinek például a szemüvegére szerelt, úgynevezett kopogtatója van, egy végtaghiányos diákunk pedig egér helyett "kidsballt" használ, amely gyakorlatilag egy "hanyatt" egér: úgy állítjuk be, hogy a felső testével vagy a hasával nyomhatja meg. Ilyen hasznos segédberendezés a trackball, illetve a szilikonból készült klaviatúra-borítós Rollkeybord, mivel vannak olyan tanulóink, akik nyálképződésüket nem képesek szabályozni. Másrészt ez a vízhatlan termék azok számára is megkönnyíti a billentyűzet kezelését, akiknek még az ujjukban sincs kellő izomerő. Ugyancsak használatos a nagyméretű klaviatúra a túlmozgásos gyermekek számára, vagy az ellentéte, a billentyűzet mini változata, amely szájba vett tollal működtethető. Ezen kívül van mód arra is, hogy a "kisegítő lehetőségek" nevű piktogrammal beragadt gombokat képezzünk, ami a fél kézzel gépelőknek nyújt segítséget.

- Ez a jelen, de gondolom, vannak álmai.

- Ó, hogyne. Itt van rögtön például a szemtekintettel vezérelhető komputer, ami óriási dolog. Ilyen újdonságok felkutatása érdekében jómagam is sokat böngészek az interneten. Akiket érdekel ez a téma, klikkeljenek rá a www.enablemart.com honlapra, mert egészen fantasztikus eszközökkel találkozhatnak. Igaz, a leírás angol nyelven van, de a képek önmagukért beszélnek."

 

Beszélő képek - Vistab

A Vistab kommunikációs szoftver, amely üzenetek sorát jeleníti meg a képernyőn, keretekbe foglalva és megfelelő képekkel kísérve. Az üzenetek közt megtalálhatók a mindennapi társalgás alapelemei, például köszöntés és bemutatkozás: "Szia / Jó napot", "X.Y. vagyok, ennyi és ennyi éves", "Egy kertes házban lakom". Fontosak a belső állapotokat kifejező üzenetek is: "Éhes vagyok", "Vidám vagyok", "Félek - mondd meg, mi történik itt?". A fej mozgatásával a kurzort a megfelelő üzenetre kell irányítani és egy darabig rajta tartani. Ekkor a számítógéphez kapcsolt hangadó gép hangosan "kimondja" a megfelelő mondatot.

Forrás: [origo]

Ennél árnyaltabb kommunikációra a számítógép önmagában egyelőre még nem elég, mivel magyarul még nem állnak rendelkezésre az írott szöveget azonnal kimondott beszéddé alakító, "text-to-speech" szoftverek. Ezért feltétlenül szükség van a fent ismertetett hagyományos, rámutatással használható eszközökre, például kommunikációs táblákra és mappákra is. A képekre, szavakra vagy betűkre való rámutatás kézzel, ujjal, ököllel, könyökkel, lábbal vagy a fejre erősített mutatópálcával történhet. A pontos rámutatás a legtöbb esetben nem könnyű, és az akaratlan, zavaró mozgások miatt két mutatás között percek is eltelhetnek. ... Személyesebb beszámolókat is fel lehet vinni a számítógépre, olyan formában, mint amilyenek a Vistab üzenetei. Például a gyermek azt mutatja a mappájában, hogy "vendégség", és gesztusaival, mimikájával örömet fejez ki. A pedagógus rákérdezhet: "És mit csináltatok ott?" A gyerek ekkor rámutathat a "kert" és a "kutya" képekre. Ebből születnek meg a gépre is felvihető újabb üzenetek: "Vendégségbe mentünk", és "Játszottunk a kertben a kutyával".

Ilyen történetekből épül fel a gyermek naplója. A történeteket pedig ettől kezdve másokkal is meg tudja osztani. Ez általában rendkívüli örömmel tölti el.

(Jakabffy Éva: Csúcstechnológia a beszédképtelenekért
http://www.origo.hu/tudomany/technika/20060419csucstechnologia.html?pIdx=2)

Értelmi sérültek

Az értelmi sérülteket súlyosság szerint differenciálja a gyógypedagógia: enyhén értelmi fogyatékosok - tanulásban akadályozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok - értelmileg akadályozottak.

Enyhén értelmi fogyatékosok - tanulásban akadályozottak

A tanulási akadályozottság több területet érintő, mélyreható, tartós zavar, amelynek következtében alapvetően sérül a megismerő tevékenység, de az eltérések a nem kifejezetten intellektuális területeken is kialakulnak. Az ilyen gyermekek értelmi képességei elmaradnak a népesség átlagától, és feltűnően nehezen tanulnak.

A tanulásban akadályozottak kifejezés a hazai gyógypedagógiai terminológia új eleme, amely egyaránt jelöli az enyhe fokban értelmi fogyatékos és az általános iskolában tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek csoportját.

A tanulásban akadályozott gyermekek fejlődése a kezdeti életszakasztól kezdve lényegesen lassabb ütemű az átlagosnál. Egyéni fejlesztésükről hároméves korig a korai fejlesztő központok gyógypedagógusai gondoskodnak. Óvodás korban már jól megmutatkoznak a fejlődés egyéni különbségei. A többségi óvodába járó gyerekek szakszerű fejlesztését gyógypedagógus végzi.

A tanulásban akadályozott tanuló iskolai munkáját a sérüléséből következő teljesítményével kapcsolatos és személyiségbeli jellemzők befolyásolják. A többiekhez viszonyítva lassabban dolgozik, fáradékonyabb, figyelmét rövidebb ideig képes összpontosítani, esetleg sokat izeg-mozog. Iskolába lépéskor még tévesztik a jobb-bal irányt, nem ismerik a színeket, kifejezőkészségük gyenge. Sokan közülük beszédhibásak. Nehezen tanulnak meg írni, olvasni.

A terápiás képességfejlesztési célok a lelki folyamatok (figyelem, emlékezet, gondolkodás, érzések, akarati tulajdonságok) egyenetlen fejlődése mentén fogalmazódhatnak meg. Nagy figyelmet kell szentelni motivációjukra, értékelésükre, a tananyag kiválasztására, a szemléltetésre, a tevékenykedtetésre.

Értelmi sérültek és a számítógép

Értelmi sérültekkel foglalkozó gyakorló gyógypedagógus szavait idézem egy beszélgetésből:

"Nálunk a számítógépes munka azért nagyon fontos, mert a tanulásban akadályozott gyerekek a konkrét tantárgyakban alulmotiváltak, a számítógépet viszont nagyon élvezik. Játéknak fogják fel azt is, ha a gépen szöveget kell szerkeszteni. Ezt kiválóan föl lehet használni a fejlesztésük érdekében. Olyan eszköz van a kezemben, amely őket motiválja, és amelyet én fel tudok használni például a helyesírásuk fejlesztésére."

(Kerekasztal-beszélgetés a KOMA XXIV. pályázatának győztes pályázóival - Új Pedagógiai Szemle 2000/12 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2000-12-km-Foldes-Kerekasztal)

Az értelmi sérültek oktatásában nem vezet eredményre az oktatás-centrikus és követelő tanári magatartás. A tananyag kijelölésének, a követelményeknek, valamint a fejlesztő foglalkozásokon használt programoknak a tanuló egyéni sajátosságaihoz kell alkalmazkodnia. Olyan feladatokat, megbízatásokat kell kapnia a gyermeknek, amiknek eleget tud tenni. Ebben a többszintű feldolgozást lehetővé tevő, több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatok segítenek. Az előzőekben tárgyalt programok bármelyike alkalmas lehet az értelmi sérültek számítógéppel segített fejlesztésére. A programválasztásnál a fejlesztendő terület mellett figyelni kell még arra, hogy az alkalmazás kezelőfelülete megfelelően egyszerű, áttekinthető legyen a gyermek számára, a program kezelése ne okozzon gondot. Szerencsés, ha a gyakoroltató programok nyitott adatbázissal rendelkeznek, így a tanár maga határozhatja meg a konkrét tantárgyi tananyagot. Az előzőekre példa egy gyógypedagógus által készített helyesírás gyakoroltató program.


(forrás: Gellai Illés - gyógypedagógus)

A feladatoknak négy nehézségi szintje van. A programban meghatározható a feladatok száma, mérhető a feladatokra szánt idő. Természetesen csak a helyes választ fogadja el a program, jó megoldás esetén többfélképpen megdicséri a felhasználót, hibás válasz esetén segítséget nyújt. A programfelület egyszerű, nem tereli el a figyelmet a feladatról. A program használata nagyon könnyű, az értelmileg akadályozott gyermekek is könnyen elsajátítják.

Értelmileg akadályozottak által használható eszközök

  • Intelligens billentyűzet

Olyan "rugalmas" periféria, amely a tanulási szükségletekhez széleskörűen igazodik. A billentyűzet táblája cserélhető, egyéni táblák is létrehozhatók, így olyan beviteli perifériát használhatunk, amely a legjobban illeszkedik a gyermek egyéni szükségleteihez. Az eszköz használatakor a szabvány billentyűzet is aktív marad.

A SoftTouch által készített "Switch Basics IntelliKeys Bundle" használata az ok-következmény összefüggésére tanítja a gyermeket. Ha a gyermek a kezét ráteszi a kapcsolóra, akkor az akváriumban megjelenik egy hal.

Ez az eszköz jól használható az IntelliPics és az OverlyMaker programokkal, például képek illetve színek egyeztetésére

 

  • MouseMover

Minden irányba mozgó kapcsoló, amely lehetővé teszi a kattintást és a kurzor mozgatását is. Jól használható játék és tanuló programokban, on-screen keyboard-dal is.

 

Felhasznált irodalom

Szlávi Péter - Zsakó László: Az informatika alkalmazási típusai a közoktatásban (ELTE TTK Informatikai Tanszékcsoport; Informatika a Felsõoktatásban '96 - Networkshop '96)

Nyirati László: A számítógép, mint... (http://thaleia.kodolanyi.hu/~nyirati/)

Dr.Ratkó István: Programozott oktatásról (Gábor Dénes Főiskola)

Comenius Logo játékok: http://comlogo.web.elte.hu/jat000f.htm

Comenius Loo oktatóproramok: http://www.logo.hu/logohuold/index.php3?menu1=&menu2=galeria_oktatoprogram.inc&menu3=

Vékony Andrea: A számítógép képesség- és készségfejlesztő terápiás hatásairól

Verdes Tamás: Súlyos, halmozottan fogyatékos gyermekek és fiatalok a közoktatásban. ("Kézenfogva" Összefogás a Fogyatékosokért Alapítvány, Budapest 2005)

OPL Online Pedagógiai Lexikon - http://human.kando.hu/pedlex/

Hudra Nikoletta pszichopedagógus honlapja http://members.chello.hu/hudnik/index.htm

Mesterházi Zs. (szerk.): Diszkalkuliáról pedagógusoknak

Gordosné Dr. Szabó Anna (2000): Bevezetés a gyógypedagógiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Illyés Gyuláné - Illyés Sándor - Jankovich Lajosné - Lányi Miklósné (1971): Gyógypedagógiai pszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest

Bicsákné Némethy Terézia: A számítógép alkalmazása a gyógypedagógiai ellátásban - Esettanulmányok (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=gyermek-Bicsakne-Szamitogep)

Locsmándi Alajos, Losoncz Mária, Kőpatakiné Mészáros Mária, Vargáné Mező Lilla: Sajátos nevelési igény: a látássérülés, a hallássérülés, a mozgáskorlátozottság, az autizmus, a beszédfogyatékosság, az értelmi fogyatékosság http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Tagulo-Kategoriak

Várhelyi Eszter: A vakok információszerzésének lehetőségei: számítógép és az Internet adta előnyök (Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely. 2003. http://mek1.mek.ro/porta/szint/muszaki/szamtech/alkalmaz/varhelyi/html/index.htm#6)

Rozemberczki Zoltán, Vaspöri Teréz, Zsolnai László: Hogyan dolgozzunk a hálózaton vakon Brailab PC-vel http://www.iif.hu/rendezvenyek/networkshop/98/eloadas/html/b/rovazso/rovazso.htm

Arató András: A Brailab beszélő számítógép http://mek.oszk.hu/02000/02025/02025.htm

Mihály Ildikó: Rachel Cohen a betűvilág kisgyermekkori, számítógéppel segített felfedezéséért (Új Pedagógiai Szemle http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-03-ta-mihaly-rachel)

Bicsákné Némethy Terézia . Csókolom, Terézia! . Cochleáris implantáción átesett gyermek fejlesztése számítógéppel (Új Pedagógiai Szemle http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=gyermektanulmanyok-Bicsakne-esetleiras)

Sajátos nevelési igény: a látássérülés, a hallássérülés, a mozgáskorlátozottság, az autizmus, a beszédfogyatékosság, az értelmi fogyatékosság. Ami a kategóriák mögött van. A leírásokat készítették: Locsmándi Alajos, Losoncz Mária, Kőpatakiné Mészáros Mária, Vargáné Mező Lilla.(Új Pedagógiai Szemle http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Tagulo-Kategoriak)

Országos Közoktatási Intézet adatbázisa: az informatika oktatási alkalmazása
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=kulcskeres&kat=sub&kulcs=124&szo=
az+informatika+oktat%E1si+alkalmaz%E1sa&fokat=Informatikai+nevel%E9s&fokatid=54

Mellékletek

Az alábbi programok képernyőképeit tartalmazza

Varázsbetű

Anagramma

Dyslex

Szódominó

Betűkirakó

Bábel

Számország

Számdominó

Varászdoboz

ABC Professzor

Beszédkészség fejlesztő program

Beszédmester

Helyesírási gyakorló program

Varázsbetű Anagramma olvasásfejlesztő program feladatai


Merre mutat?


Hol van?


Betűnézegető


Anagramma


Betűfelesleg


Betűhiány


Betűválogató


Betűkeverő


Rövid-hosszú


Szótagoló


Mondat-kép


Képhatározó


Igaz-hamis


Mondatpárosító


Képmemória


Szótakereső


Szólánc


Lóugrás


Tekergő


Varázsbetű Dyslex program feladatai Szövegazonosítás


Szóösszetétel


Varázsbetű Szódominó program feladata


Varázsbetű Betűkirakó program feladatai: Képválasztás


Névválasztás


Helykereső


Kersztrejtvény


Szókirakó


Hiánypótlás


Betűkereső


Párosító


Varázsbetű Bábel program feladata:

Varázsbetű Számország program feladatai: Számképek


Méretfelismerés


Kézkereső


Csoportrelációk


Számlálás


Óra


Hiánypótlás


Relációk


Szöveges feladatok


Varázsbetű Számdominó program feladata

Varázsdoboz funkciói

  1. Mikrofon-beállítás
  2. Előkészítés
  3. Mássalhangzók
  4. Magánhangzók
  5. Hanglejtés



1. Mikrofon-beállítás


2. Előkészítés


3. Mássalhangzók

0 0
Hangerő

0 0
Ritmus

0 0
Spektrum

 

 

 


 
Szavak

 
Mondatok

 
Szópárok

 
5. Hanglejtés

 

 

ABC Professzor egy feladatsora:

1. Képhez szóválasztás. 1 kép 5 szó között kell megtalálni a helyes szót = főnevet.

2. Szórészek párosítása szóösszetétellel. Összetett szavak képzése a megadott 5-5 elő-, és utótagból való választási lehetőséggel segítve.

 

3. Szótagolási gyakorlat az előbbi képek szavaiból.

4. Szavak rendezése a betűk adva vannak, de nincsenek a helyükön. Szavak az előbbi képek szavai.

5. Memória játék melléknevek: sós, bús, élő, kék, jó, hűs

Beszédkészség fejlesztő program feladatai

   

Beszédmester feladatai

A beszédjavítás-terápia beszédorientált részei

Előkészítés modul

Zöngeadás gyakorlása

Ritmusgyakorlat

Játék a hangmagassággal

Hangringatás

Hangfejlesztés modul

Egy magánhangzó betűképe a kameraképben

Egy magánhangzó betűképe a kamerakép nélkül

Több magánhangzó betűképe a kameraképben

Több magánhangzó betűképe kamerakép nélkül

Idődiagramok

Rögzítés modul

Képek megjelenése megnevezés nélkül

Képek megjelenése megnevezéssel

Csak megnevezések megjelenése

Automatizálás modul

Szöveg előkészítése gyakorláshoz

Szöveg olvasásának gyakorlása

Az Olvasásfejlesztés beszédorientált részei

Magánhangzók

Kitartott magánhangzó felismerése

Mássalhangzók

A gólya szó felismertetése bemondással

Fonéma párok

Bemondott szó felismerése a fonéma párok feladatban

Helyesírási gyakorló program feladatai

Könnyű szavak / Nehéz szavak

 

 

Hiányos szavak

 

Mondatok

 


[1] Információs és Kommunikációs Technológiák és Alkalmazások fejlesztésére kiírt pályázat

Letölthető, használható szoftverek találhatók a "CD-ROM betűjele": \docs_imgs\resz\elemek mappában!

Oldal tetejére