Történelem

Digitális taneszközök használata a történelem tantárgy tanóráin

1. Szemléltetés adatsorok, grafikonok segítségével

A tananyag feldolgozásához szükséges idő:

Tartalom Szükséges idő
A fogalmak tisztázása 15 perc
A minta elemzése, értékelése 20 perc
Grafikonok készítése és elemzése 100 perc
Összesen 135 perc

1.1. A tananyag leírása

Kiindulópontként egy több országban is érvényes társadalmi változásokat illusztráló adatsort használunk, ennek segítségével be lehet mutatni a legfontosabb rendezési elveket és az alapfüggvényeket - grafikonokat. (Lásd mellékelt excel-fájlt)

1.2. Az elkészített adatsorok és diagramok leírása:

Munkafüzet/1

Az adatok vizuálissá, szemléletessé tételére legalkalmasabb eszköz a grafikon, a diagram. Az olykor csak hosszas magyarázattal előadható folyamatok egyes elemeinek vizuális megjelenítése, vagy száraznak tűnő számhalmazok, adatsorok képi ábrázolása a rejtvények megfejtésének izgalmát hozhatja, ha jó kérdésekkel erre ösztönözzük tanítványainkat. A táblázatok és különböző diagramok értelmezésének, egybevetésének képessége a kétszintű érettségi egyik kiemelt mérési pontja, ezért nagy hangsúlyt kell hogy kapjon ennek a képességnek a fejlesztése a tanórákon is.

  1. Az egyik legelterjedtebb ábrázolási lehetőség egy ilyen adatsor esetén az oszlopos elrendezés. Oszlopdiagramból kétféle található a fájlban a szerint, hogy az oszlopokat (lásd x tengelyen az országok) vagy a sorokat (lásd x tengelyen az időpontok) tekintjük rendezési elvnek. Mindkét oszlopdiagram jól használható, de eltérő szempontú elemzést tesznek lehetővé.
  2. Sávdiagram készítésére is alkalmas ez az adatsor, hiszen az egyes országok különböző időpontokban jellemző népesedési mutatói jól nyomon követhetőek. A sávok kialakítása is kétféleképpen történhet. Ha a sorokat tekintjük rendezési elvnek, akkor a konkrét példában egy olyan rajzolat keletkezik, aminél az y tengelyen az időpontokat találjuk. A másik lehetőség, egy másfajta megközelítésre ad lehetőséget, hiszen az oszlopokat tekinti rendezési elvnek. Így keletkezik az az ábra, ahol az y tengelyen az országok láthatók.
  3. A kördiagram képes megmutatni az országok népességének egymáshoz viszonyított arányát egy-egy időpontban. Háromféle kördiagramot tartalmaz a fájl (kör, kék kör, robbantott kör), ezek között nem csak az esztétikai mutatókban van különbség. Miután tartalmilag is képesek eltérő értékek felvételére, ezért érdemes végiggondolni, hogy az adott adatsorban rejlő információk kiemelésére, a pedagógiai célok megvalósítására melyik a legalkalmasabb.
  4. A hagyományos grafikon képes egy-egy országban egy adott szempont szerint lezajlódó változások érzékeltetésére.

Munkafüzet/2

A táblázatok adatsorainak összeállítása sok szempont szerint történhet. Ha rendelkezünk egy alapadathalmazzal, akkor azt érdemes többféleképpen rendezni olyan szempontok szerint, ahogyan azt a későbbiekben fel akarjuk használni. (A mellékelt fájlban növekvő vagy csökkenő sorba állítás, statisztika készítése - átlag, szórás - szerepel a példában. Az átlag egyfajta viszonyítási pont, a szórás pedig azt mutatja, nő vagy csökken a szélsőérték, amelyek között a megjelenített adatok elhelyezkednek. Az adott mintában a szórás növekedése arra utal, hogy nő a különbség az egyes területek népessége között, ami adódhat a gazdasági okokból, de lehet konkrét háborúk következménye is.

1.3. Feladat

Figyelje meg az adatsort és az Önnek kisorsolt vagy Ön által kiválasztott grafikont/okat! Készítsen a szövegszerkesztő segítségével az adatokhoz és a grafikonokhoz egy darab 5-8 pontos tesztfeladatot és egy darab 10-15 pontos esszékérdést! Előre döntse el, hogy melyik évfolyamon (7. vagy 11. évfolyam) akarja megoldatni! Írja fel, hogy tapasztalatai szerint mire kell figyelni az ilyen feladatok készítésekor! Javasoljon ezekhez az adatokhoz olyan grafikont, ami Ön szerint újabb információk láttatására alkalmas! (Még érdekesebb a tapasztalatcsere, ha egy grafikonhoz többen is készítenek kérdést.)

1.4. Önállóan elkészítendő feladatok

1. Feladat

Az alaphelyzet: 1474-ben Hunyadi Mátyás második házasságára készül. Készítse el a házassági portfoliót, amivel Aragóniai Ferdinánd nápolyi királyt Mátyás követe meg tudja győzni, hogy a leányát, a csinos és művelt, ám Mátyásnál 14 évvel fiatalabb Aragóniai Beatrixot adja hozzá a nála jóval kevésbé rangos családból származó, de nagyra törő magyar királyhoz. A portfolió részeként szerepeljenek a mellékelt adatsorokból készített különböző, színes, látványos grafikonok, diagramok, amelyek Mátyás anyagi helyzetét érzékeltetik, beszámoló Magyarország gazdasági adottságairól (termőföldek nagysága, térkép a bányák helyéről, a bányászott kincsekről, a városok elhelyezkedéséről). Térjen ki a külpolitikai tervekre (hadsereg, Csehország, Ausztria, császárság). Mivel Beatrix és apja a reneszánsz Itáliában élt, ezért mutassa be, mit fog tenni annak érdekében, hogy a reneszánsz kultúrát meghonosítsa Magyarországon, így biztosítva Beatrix számára a megszokott környezetet, életmódot.

Az adatsorok mellett az alábbi linkeken és címeken található információkat is felhasználhatja a munka során. Ha szükségesnek látja, egyéb forrásokból is kiegészítheti portfólióját.

http://mek.oszk.hu/01900/01918/html/
Képidő adatbázis az SDT-ben
Magyar Digitális Várlexikon az SDT-ben
Magyar történelmi Térképtár SDT-ben
Történelmi atlasz SDT-ben

Adatok:

Hadsereg

  • lovas zsoldja havi 5 arany,
  • gyalogos zsoldja havi 3 arany,
  • állandó zsoldban 10-12.000 katonája volt,
  • ezek 60%-a lovas, 40%-0 gyalogos.
  • Bonfini leírása szerint az 1487-es bécsújhelyi seregszemlén 20.000 lovas és 8.000 gyalogos volt jelen.
Jövedelmek (Viszonyítási alapként: Hunyadi János kormányzósága alatt a királyi jövedelem 250000 arany körül volt, a végvári rendszer éves költsége pedig 200000 arany körül mozgott.  Egy külföldi példa: a török szultán éves jövedelme 1800000 arany körül volt Mátyás uralkodása idején.)

A király kincstár bevételei az 1470-es években, becsült adatok

Adók
A jobbágyok adói 300 ezer Ft
A városok adója 20 ezer Ft
A zsidó adója 4 ezer Ft
Az erdélyi szászok adója 23 ezer Ft
Összesen 347ezer Ft
Regálék
Külkereskedelmi vám 50 ezer Ft
Nemesfém és pénzverés 60 ezer Ft
Sóregálé 80ezer Ft
Rézeladás 26 ezer Ft
Összes regálé 216ezer Ft
Királyi birtokok jövedelmei 50 ezer Ft
Összesen 613 ezer Ft
Ezekhez jöttek a külföldi segélyek, a meghódított tartományok adói, még kb. 150-200 ezer Ft
Összes jövedelmek Kb. 770-810 ezer Ft

Mátyás jövedelmei az 1480-as évekből a cseh és osztrák tartományok nélkül (becsült adatok)

Bevételi forrás Összeg (forint) %
Jobbágyok adója 385 000 61,3
Erdélyi szászok adója 25 000 4,0
Városi adók 22 000 3,5
Zsidók adója 4 000 0,6
Ötvened adó 2 000 0,3
Sóbányák haszna 80 000 12,7
Pénzverő- és bányakamarák 60 000 9,6
Harmincad bevétel 50 000 8,0
összesen 628 000 100

Magyarország népesedési viszonyai a középkorban

év Népesség (millió fő)
900 1,0-1,5
1100 1,6-2,0
1200 2,4-2,6
1300 3,0-3,2
1500 5,0-5,5

2. Feladat

Az alábbi adatsorok mindegyikéből készítsen olyan grafikont, diagramot, amelynek segítségével az ötvenes évekbeli magyar gazdaság, azon belül is elsősorban az életszínvonalat alapvetően meghatározó élelmiszertermelést biztosító mezőgazdaság helyzetéről számol be a KGST-hez tartozó országok ezen témában tartott közös tanácskozásán 1957 szeptemberében. Olyan típusú diagrammot vagy grafikon készítsen, ami Ön szerint a célnak leginkább megfelel.  [Minden adatsor forrása: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig Aula Kiadó, Budapest, 1996]

Az első ötéves terv mutatói

Évi növekedési százalék
Eredeti ötéves terv 1950. évi tény 1951. évi tény Felemelt ötéves terv
Nemzeti jövedelem 10,3 21 17 18,1
Gyáripari termelés 13,2 28 27 25,4
Mezőgazdasági termelés 7,3 5 16 9,1
Építőipari termelés 18,2 32 39 34,4
Reáljövedelem 6,2 8 0 8,5

Egy főre jutó reáljövedelem változása (1950=100)

év Munkás-alkalmazotti réteg parasztság
1951 95 116
1952 85 65
1953 89 106
1954 112 108
1955 118 116
1956 126 112
1957 145 130

Az egy főre jutó átlagos élelmiszerfogyasztás (kg)

1934 és 1938 közötti átlag 1950
Gabona 147 142
Burgonya 130 109
Cukor 11 16
Zöldség-gyümölcs 95 115
Húsféle 33 34
Tojás 5 5
Tej-tejtermék 102 112
Zsírok és olajok 17 19

Az állami gazdaságok számának és területének alakulása 1949-1956 között

Gazdaságok száma Összes terület (ezer kat. hold) Szántóterület (ezer kat. hold) Az ország szántóterületének százalékában
1949 299 554 389 4,1
1950 375 827 582 6,1
1951 396 1067 767 8,0
1952 501 1600 1164 12,1
1953 469 1677 1189 12,5
1954 494 1693 1198 12,6
1955 472 1684 1181 12,6
1956 466 1682 1166 12,4

Egy hold szántóra jutó műtrágya-felhasználás  (kg)

Mezőgazdasági tsz Országosan
1949 120,8 12,4
1950 120,8 19,3
1951 89,2 25,8
1952 39,7 23,6
1953 28,9 24,2

A gépesítési beruházások aránya a mezőgazdasági beruházásokon belül (millió forint)

Gépesítési beruházás Mezőgazdasági beruházások A gépesítés aránya (%)
1950 506,3 950,5 53,2
1951 418,0 1385,6 30,2
1952 368,2 2036,0 18,1
1953 371,9 2220,5 16,8
összesen 1664,4 6592,6 25,3

Állatsűrűség alakulása a tavaszi állatösszeírások alapján (100 kh mezőgazdasági területre jutó számosállat)

Tsz és háztáji Tsz közös Egyéni gazdaság
1950 --------- 6,2 ---------
1951 11,7 8,5 21,9
1952 15,8 10,3 23,1
1953 18,5 12,5 23,5
1954 19,2 13,8 22,0
1955 20,8 14,3 24,3
1956 21,2 13,0 25,4

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma, területe, taglétszáma

Tsz-ek Szántóterülete az ország szántóterületének %-ában Tsz-ek száma Tagok száma
összes szántó
területe (ezer kh)
1953.06.30. 2339 1937 20,3 3768 300370
1953.12.31. 1631 1294 13,6 3307 193328
1954.12.31. 1548 1193 12,6 3239 174583
1955.12.31. 1983 1519 16,2 3759 253355
1956.09.30. 2232 1718 18,3 3907 292837
1956.12.231. 905 679 7,2 1617 96126
1957.03.31. 1170 871 9,3 2536 119739

2. Képfájlok keresése, használata

Tartalom Szükséges idő
A minta elemzése, értékelése 10 perc
A tablók/képregények készítése és elemzése 80 perc
Összesen 90 perc

2.1. A tananyag leírása

A digitális anyagok készítésekor érdemes törekedni arra, hogy a szövegek mellett minél több kép feldolgozására sor kerüljön. A képelemezés a kétszintű érettségin elvárt tudáselem, így a tanulási és a gyakorlási fázist is segíthetik a jól kiválasztott képek. Ezek felhasználhatóak önállóan, forrás vagy egyéb szöveges elem mellé illesztve ill. diasorozatként vagy tablóként is.

2.2. Feladat

Az alábbi link segítségével egy képgyűjteményt ismerhetnek meg, amely Napóleon életének főbb eseményeit mutatja be jól áttekinthető formában. Figyeljék meg, hogy a képek hogyan érzékeltetik Napóleon személyiségében lejátszódó változásokat, hogyan tükröződnek az egyes politikai eseményekben játszott szerepek a képeken!

http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Khak/0/17450/kepek.htm

2.3. Önállóan elkészítendő feladatok

Feladat

Készítsen a képszerkesztő felhasználásával az SDT-ben található MTI képtár segítségével 35-40 képből álló tablót vagy képregényt! Az alábbi címek közül válasszon egyet! Az elkészült munkát párokban értékeljék!

    • Az Ígéret földje
    • A Kicsi a Nagy az Artúr és az Indián
    • Megjött Moszkvából a csomag
    • Pokolba már a szép szavakkal
    • Gyere, gyere ki a hegyoldalba
    • Sziszifuszi blues
    • A siker
    • Ellenfél nélkül
    • A síneken
    • Mindig magasabbra!

3. Óravázlatok készítése

A tananyag feldolgozásához szükséges idő:

Tartalom Szükséges idő
A fogalmak tisztázása 15 perc
Prezentációk elemzése, értékelése 30 perc
Óravázlat készítése és elemzése 45 perc
Fogalomgráf készítése és elemzése 30 perc
1. Feladat elkészítése 90 perc
2. Feladat elkészítése 90 perc
A feladatok elkészítésekor összegyűlt tanulságok közös megbeszélése 15 perc
Összesen 315 perc

3.1. A tananyag leírása

Számítógép segítségével óravázlatot több céllal is készíthetünk.

  • A tanár elkészítheti saját használatra egyes tematikus egységek áttekintését, de elképzelhető a munkaközösségen belül is olyan feladatmegosztás, aminek eredményeképpen majd a közösség rendelkezik egy olyan elektronikus adathordozón rögzített vázlatgyűjteménnyel, amit később a kollégák saját ízlésük, az aktuálisan tanított osztály elvárásai, képességei szerint módosíthatnak.
  • Előfordulhat azonban, hogy a tanár jónak látja a diákok kezébe adni az óravázlatot. Ez a helyzet adódhat egy olyan anyagrésznél, ami összetettségénél fogva a tanulók számára nehezen követhető, jegyzetelhető: pl. összehasonlító elemzéseknél, ill. az irodalom témakörök bevezetésként tartott kortörténeti, a korszakra jellemző stílusokat, művészeti irányzatokat bemutató órákon. A másik, a diákok (és a tanárok) számára komoly erőpróbát jelentő óratípus: a témák végén tartott összefoglalás. Ha gördülékenyebbé akarjuk tenni az előző hetekben tárgyalt blokk áttekintését, akkor elkészíthetjük előre ennek az órának a vázát és kioszthatjuk vagy - ha az infrastruktúra ezt lehetővé teszi - emailben elküldhetjük diákjainknak. A több tárgyat - magyar irodalom, történelem és művészetek - átfogó tananyagok elkészítésekor az óravázlat kézbe adása már csak azért is hasznos lehet, mert nem nagyon találunk olyan tankönyvet, amiben e blokk szándékainak megfelelően csoportosították volna az ismereteket. Ha nem akarjuk, hogy a könyvet a diák órán "írja le", akkor praktikus és pedagógiai céljainknak is jobban megfelel egy vázlat előkészítése és sokszorosítása. Ha a tanulók előre megismerhetik az óra menetét, akkor fel is tudnak készülni, vagyis gyorsabbá tehetjük a már egyébként korábban elsajátított, az összefoglaláskor "csak" felelevenített, újrarendezett tananyag feldolgozását.
  • Az elkészített óravázlatok lehetővé teszik a jegyzetelés technikájának megtanítását is, hiszen rövidítések, egyezményes ill. egyéni jelek használatára szoktathatjuk a diákokat. Ez a lépés jelentős segítséget jelenthet tanulás-módszertanilag is, hiszen a logikusan, áttekinthetően, lényeglátóan jegyzetelő diák tud majd önállóan, akár teljesen ismeretlen tananyagot is feldolgozni.

3.2. Prezentáció (PowerPoint)

A prezentáció alapvetően frontális osztálymunkában használatos eszköz. Több funkcióban is alkalmazhatjuk:

  • A jegyzetelést segítheti, ha az óravázlat gerincét, legfontosabb csomópontjait kivetítjük. A prezentációnak óriási előnye a nyomtatott szöveggel szemben, hogy nem statikus, vagyis egyszerre csak annyit láttat a pedagógus a feldolgozandó témából, amennyit jónak, hasznosnak tart. A vetítés ütemezését, a feldolgozandó anyag mennyiségét egyrészt a jelenlévő diákok képességei, várható előzetes tudása, valamint a rendelkezésre álló idő alapján kell meghatározni. Az óravázlat fővonalának kivetítése elősegíti a jegyzetelési és vázlatkészítési technikák elmélyítését, de van még egy olyan többlethaszna is, amit a hagyományos óravázlat kevésbé tud közvetíteni. A diákok közül sokan küzdenek szövegalkotási problémákkal. Ahhoz, hogy jól felépített, érvelő szöveget tudjanak készíteni, előre át kell gondolniuk annak gondolatmenetet, tételmondatait - "látniuk" kell maguk előtt, hogy hová akarnak eljutni, mit akarnak közölni az adott témában. A prezentáció alkalmas arra, hogy felkészítse őket ezeknek a tételmondatoknak, a csomópontoknak a megtalálására, hiszen jellegénél fogva nem tartalmazhat egy-egy dia túl sok szöveget. A prezentáció akkor jó, ha minél kevesebb elemből hozza ki a közlés maximumát, vagyis lényeglátásra neveli készítőjét és olvasóját egyaránt.
  • A prezentációt illusztrálásra is használhatjuk. Egy-egy tananyagrész feldolgozásakor lehetőség van arra, hogy olyan képeket, szövegeket, táblázatokat, grafikonokat vetítsünk ki, amiket a tankönyv vagy egyéb segédanyag nem tartalmaz. Ilyen esetben sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy jól látható, a tartalomhoz funkcionálisan kapcsolódó elemekből épüljön fel egy-egy dia. A prezentációs diák számát a feldolgozott téma alapján kell meghatározni, de nem szabad elfeledkezni "a kevesebb olykor több" aranyszabályáról. A képi és hangzó elemek elterelhetik a lényegről a diákok figyelmét, ezért alaposan át kell gondolni, hogy mit miért illesztünk egy-egy diába. A prezentációkészítő program csábítóan sok szín és forma kombinációját kínálja fel a készítőknek, de nem szabad elfeledni, hogy a tanórán nem önmagában ill. öncélúan a látvány, hanem az elvégzendő feladat, a pedagógiai cél az elsődleges. Az egymáshoz nem illő színek, a nehezen követhető mozgások, a zsúfolt diák céljainkkal ellentétesen hathatnak - sőt nevetségessé is tehetik a készítőt.
  • Egy-egy prezentáció elkészítését akár házi feladatnak is fel lehet adni. A diákok fantáziája, kreativitása megjelenik ezekben a munkákban, szívesen vesznek részt egy ilyen alkotási folyamatban. Fontos azonban, hogy a téma pontos megjelölése után a követelményeket, a felhasználás célját is megismerjék a feladatra vállalkozók, mert így elkerülhető, az oly sok energiával elkészült munkák ill. egy részük kényszerű megsemmisítése. A tanórai alkalmazás előtt mindenképp ellenőrizni kell a beadott munkákat, hogy legyen lehetőség az esetleges változtatásokra is.
  • A mellékelt anyag tartalmaz két prezentációmintát (abszolutizmusok1 és A Napkirály udvarában). Az abszolutizmusok/1 nem teljes anyag, kiragadott példákat tartalmaz. Ezek alkalmasak a prezentációkészítés során leggyakrabban elkövetett hibák tisztázásra. Az egyes diákhoz tartozó jegyzetek felhívják a figyelmet a felhasználási lehetőségekre ill. a hibákra.
  • A Napkirály udvarában c. sorozat a humán blokkban elvárható integratív megközelítéssel készült. Az egyes diákhoz tartozó magyarázószövegek többféle, a csoport ill. osztály elvárásinak, érdeklődésének, képességeinek megfelelő felhasználást tesz lehetővé.

3.3. Feladat

1. feladat

1.1. Az abszolutizmusok/1 és a Napkirály udvarában c. ppt. fájlok megtekintése, és az egyes diákon megjelenő tartalmak, látványelemek elemzése, értékelése.

  • Együtt, közös munkában, a tréner irányításával gondolják végig, mire használható a tanár által elkészített óravázlat, a prezentáció!
  • A véletlenszerűen kialakított 6 vagy 8 fős csoportokban dolgozzák fel a prezentációkat! Az abszolutizmusok prezentáció diáinak figyelése közben értékeljék azok tartalmi (tananyagtartalom), pedagógiai és esztétikai jellemzőit! A feldolgozásban segítséget nyújtanak az egyes diákhoz tartozó jegyzetek. Jegyezzék fel a csoport véleményét!
  • A Napkirály udvarában c. prezentáció diáinak figyelése közben értékeljék azok tartalmi (tananyagtartalom), pedagógiai és esztétikai jellemzőit! A feldolgozásban segítséget nyújtanak az egyes diákhoz tartozó jegyzetek. Jegyezzék fel a csoport véleményét!
1.2. Párokban készítsenek óravázlatot A Napkirály udvarában c. bemutató órá(k)hoz. (A prezentáció, természetesen, alapként szolgál.)

  • Ha készen vannak, hasonlítsák össze munkájukat a megadott mintával!
  • Mutassák be munkájukat saját csoportjukban, majd válasszák ki csoportonként azt a munkát, amit a többi csoport előtt bemutatnak.
  • Minden esetben térjenek ki arra, hogy milyen jellegű eltéréseket tapasztaltak, s mi ennek az oka? (Akkor is indokolják álláspontjukat, ha nem találtak kivetnivalót!)
1.3. Egyénileg készítsenek fogalomgráfot az óravázlat alapján!

  • Válassza ki a legfontosabb fogalmakat! Majd készítse el a gráfot, az élek segítségével jelezze a fogalmak közötti kapcsolat minőségét, jellegét!
  • Alakítsanak csoportokat és a csoportok tagjai mutassák be a többieknek saját munkájukat, vitassák meg a megoldást! Figyeljenek arra, hogy mindenkire kerüljön sor!

Abszolutizmusok

1. Nyitólap, ami a cím mellett a feldolgozás egyik megközelítési módjára is utal
2-3. Meghatározott szempont szerint elemzendő szövegek - összehasonlítás
4. A nyitólappal azonos szerkezetű belső tájékoztató lap, ami a cím mellett a feldolgozás másik megközelítési módjára is utal
5. Túl sok minden van egy lapon!!!
6. Ez a táblázat egy szempont szerint való összehasonlítást tesz lehetővé
7. A kép és a szöveg funkcionális egysége
8. A kép és a szöveg között nincs semmi kapcsolat - tartalmi funkció nélküli, irreleváns

A Napkirály udvarában

  1. A bevezető dia, s itt megtalálható egy link, ami egy a sorozathoz tartalmilag szorosan kapcsolódó többrészes cikkhez vezet el. www.sulinet.hu/tart/cikk/ak/0/9717/1
  2. Ezen a dián XIV. Lajos uralkodásának legfontosabb eseményei láthatók a hagyományos politikatörténeti megközelítésben. A középiskolai tananyagban nem szereplő, de XIV. Lajos uralkodásának utolsó éveinek közhangulatát jól jellemző éhséglázadások miatt megszületett üzenet, a korban szokatlan módon, a francia néptől kért támogatást a válság megoldására. Ennek az üzenetnek a hatására született meg a mindenkire érvényes - bár csak átmenetileg bevezetett - tizedadó, ami lehetővé tette a háború folytatását.
  3. A két idézet összehasonlítása alkalmat ad arra, hogy tisztázzuk, az abszolút hatalom nem kizárólagosságot jelent. XIV. Lajos felfogásában ő csak letéteményese a hatalomnak s nem azonos vele. Uralmát isteni eredetűnek tartotta, vagyis maga fölött más földi hatalmat nem ismert el, de az uralkodás szerinte komoly kötelesség, szolgálat. Erre utal a halálos ágyán elhangzott második idézet. (Arról nincs hiteles forrás, hogy az első idézet valaha elhangzott volna XIV. Lajos szájából.)
  4. Az abszolút hatalom segítői láthatóak a képeken: bal felső Mazarin, jobb felső Colbert, alul Louvois, fent középen pedig Fouquet. Colbert kapcsán a merkantilizmus elveinek tisztázására is sor kerülhet, de a képek a korabeli portréfestészet bemutatására is használhatóak.
  5. A kép XIV. Lajost Apollón szerepében mutatja, innen származik a Napkirály megjelölés. Ez a dia összefoglalva feltünteti azokat az abszolút hatalmat kísérő elemeket, amiket a következő diák részletesebben körüljárnak. Ehhez a képhez vissza lehet térni az egyes témák átvezetésekor. (lásd sorszámozott egységek) A napirend és az etikett megismerésére az a cikk szintén alkalmas, amihez a bevezető lapon szereplő link vezet. Az etikett merev szabályainak megbeszélése a mai illemszabályok megtárgyalása, azok betartására, betartatására is alkalmat adhat.
  6. A képek alapján meg lehet beszélni, hogyan válik az építészet a hatalom kifejezésének eszközévé.
  7. A kép alapján megbeszélhetőek a barokk színház újdonságai. ( Tartalmi segítséget ad az a cikk, amihez a felvezető dián szereplő link elvezet.) Az esetleges zenei aláfestés pedig a barokk zene jellemzőit is be tudja mutatni: Monteverdi, Purcell, Lully, vagyis a barokk opera nagymestereinek alkotásai, illetve Vivaldi, J.S.Bach, Händel zenekari és kórusművei egyaránt alkalmasak lehetnek erre.
  8. A képen egy maszkos jelenet látható, ami akár egy Molière színdarabban is játszódhatna. Érdemes megfigyelni a ruhákat, a használati tárgyakat is, hiszen a korszak stílusjegyeit őrzik. Molière élete fordulatokban gazdag, fontosabb eseményeit akár egy diák által összeállított kiselőadásból is megismerhetik. Mindenképpen ajánljuk az utolsó pontban szereplő életrajzi jellegű Bulgakov regényt.

Minta az óravázlatra:

A Napkirály udvarában

 XIV. Lajos (1643-1715)

A politikatörténeti események vázlata

1. A belpolitika

1.1. Trónra jutásának körülményei - Mazarin szerepe

  • A királyi hatalom további erősítése
  • a harmincéves háborúban az ország nagyhatalmi helyzetének megszilárdítása

1.2. A Fronde-mozgalmak (Fronde 'parittya') (Nem a konkrét adatok, hanem a folyamatos konfrontáció ténye a megjegyzendő elem!!!)

  • 1648 - 1649 a parlamentek Fronde-ja - adócsökkentést követeltek
  • 1650 - 1651 a hercegek Fronde-ja - Condé és Conti hercegek letartóztatása váltotta ki
  • 1651 a nemesek Fronde-ja - a rendi gyűlés rendszeres összehívását követelték
  • 1651 - 1653 Condé herceg Fronde-ja - a polgárháború legvéresebb szakasza, ami végül megegyezéssel zárult => a belső rend helyreállt

1.3. a személyes hatalom kialakítása

1.3.1.1661-től (Mazarin halála) nem nevez ki államminisztert

  • a pénzügyeket és a jogi kérdéseket a Colbert vezette miniszterek irányították
  • a katonai és diplomáciai ügyeket a Louvois vezette miniszterek irányították

1.3.2. 1691-től (Louvois halála) a személyes kormányzás

  • a király személyesen tárgyalt a főtisztviselőkkel
  • a helyi önkormányzatokat a központi hatalom szolgálatába állította

1.4. vallási türelmetlenség

  • 1682 gallikán egyház létrehozása => a francia egyház önállósága
  • szembefordulás a hugenottákkal => 1685-ben visszavonta a nantes-i (1598) ediktumot
  • a hugenották vallásgyakorlatát betiltotta, templomaikat leromboltatta, iskoláikat bezáratta, a lelkészeket száműzte
  • 1710-ben lebontatta a janzenisták kolostorát, a Port-Royalt

1.5. merkantilizmus

  • Colbert gazdasági reformjainak összefoglaló neve
  • alapja a nemesfém felhalmozása a külkereskedelem szabályozásával és a hazai ipar támogatása
2. Külpolitika (Nem a konkrét adatok, hanem a folyamatos háborúzás ténye a megjegyzendő elem!!!)

2.1. Célok

  • hatalmának növelése
  • védhetőbb, biztonságosabb határok kialakítása
  • a gyarmatokat nem tartotta igazán értéknek, de 1682-ben La Salle felfedező róla nevezte el a Mississippi vízgyűjtőjét, Louisianát

2.2. Eszköz

  • békeidőben a költségvetés több mint felét, háborúban kb. háromnegyedét fordították a hadseregre

2.3. területi nyereséggel záruló háborúk (nem kötelező tananyag)

  • harmincéves háború (Elzász)
  • spanyol háborúk (a spanyol- Németalföld egyes területeiért)
  • Hollandia elleni háború Angliával szövetségben (Franche-Comté tartomány)
  • Strasbourg megszállása
  • Flandria, luxemburgi területek megszállása háború nélkül

2.4. A gyengülés jele - az augsburgi liga háborúja (1688-1897) (nem kötelező tananyag)

  • Hollandia, Nagy-Britannia és Spanyolország <=> Franciaország
  • XIV. Lajos korábban elfoglalt területeket ad vissza
  • A gazdaság kimerülése a folyamatos háborúkban

2.5. A spanyol örökösödési háború (1701-1714)

  • Hollandia, Nagy-Britannia, Ausztria, Brandenburg, Hannover <=> Franciaország
  • XIV. Lajos terve a spanyol trón megszerzésére volt
  • A franciaellenes koalíció felbomlása miatt Franciaország jelentős nagyhatalom maradt, bár a spanyol és a francia trón egyesítése nem valósult meg
XIV. Lajos, az uralkodó

1. abszolutizmus francia módra

  • A legenda: "Az állam én vagyok."
  • A valóság: "Én elmegyek, de az állam örökre itt marad."
  • az abszolút hatalom nem kizárólagosságot jelent
  • ő csak letéteményese a hatalomnak s nem azonos vele
  • uralmát isteni eredetűnek tartotta => maga fölött más földi hatalmat nem ismert el
  • az uralkodás komoly kötelesség, szolgálat
XIV. Lajos, a Napkirály - a királyi hatalmat kifejező "politikamentes" eszközök

1. Versailles

  • a királyi udvar rendezvényeinek helyszíne
  • monumentalitás jellemzi az épületkomplexumot
  • mintájára épültek a nagy uralkodói kastélyok a 18. század végén
  • nem egységes építészeti stílusban készült
2. Művészetek

2.1. a színház

  • a díszlet, függöny szerepe
  • a jelmezek

2.2. Molière alias Jean-Baptiste Poquelin (1622 - 1673)

  • A francia vígjáték egyik mestere
  • XIV. Lajos kedvelt szerzője és színésze
  • Művei pl. Tartuffe, A fösvény, Tudós nők, A képzelt beteg
  • Az ő társulatából jött létre a Comédie-Française
  • Ajánlott olvasmány: Bulgakovtól a Molière úr élete

2.3. Balett

  • Az egyik kedvenc szórakozás
  • ő maga is gyakran lépett színpadra - táncolni is tudott

2.4. Zene

  • a francia opera megszületése

3. Az etikett

  • a szigorú spanyol etikettet vették át, bár nem olyan rideg, merev formaságokkal alkalmazták
  • napirend - rendkívüli önuralmat kívánt

3.4. Önállóan elkészítendő feladatok

1. Feladat

Az SDT-ben található Digitális Várlexikon és az SDT-ben található történelem tananyag segítségével egyéni munkában dolgozza fel a török kori várháborúk történetét!

  • Szövegszerkesztő program segítségével készítse el az 1532 és 1566 közötti török támadások és a várháborúk történetét bemutató óravázlatot!
  • A legfontosabb fogalmak kijelölése után a WFC segítségével készítse el a fogalomgráfot!
  • Képzelje azt, hogy egy török haditudósítóként kíséri a szultáni csapatokat és az a feladata, hogy a hadjárat eseményeiről képes összeállítást készítsen egy, a szultán dicsőítő otthoni kiállítás számára. A Digitális Várlexikonban található képek segítségével készítse el a tartalmilag az óravázlat tematikáját követő, azt képanyaggal kiegészítő prezentációt!
  • Az SDT-ben található tananyag kiegészítéseképpen használhatja az alábbi linkeken található forrásokat is.
    http://mek.oszk.hu/03500/03597/03597.htm
    http://mek.oszk.hu/01800/01885/html/

2. Feladat

A 19. században zajló ipari forradalom történetéről készítsen egyéni munkában egy összefoglaló tananyagot az SDT-ben található tartalmak felhasználásával!

  • Szövegszerkesztő program segítségével készítse el a 19. századi ipari forradalom okait, szakaszait, lefolyását, társadalmi hatásait és jelentősebb találmányait bemutató óra óravázlatát!
  • A legfontosabb fogalmak kijelölése után a WFC segítségével készítse el a fogalomgráfot!
  • Az ipari forradalom következtében kialakuló problémák bemutatására készítsen el egy képes prezentációt az SDT-ben található globalizációra vonatkozó tananyag és saját gyűjtése alapján! Képzelje azt, egy időutazás segítségével lehetősége van arra, hogy a globalizáció iparral összefüggő jelenségeit vizsgáló konferenciára meghívja a nagy feltalálókat, a 18-19. századi  társadalmi változásokat vizsgáló gondolkodókat (Malthus, Marx). Készítse el azt a prezentációt, amiben bemutatja nekik, meddig jutott a világ a 19. századi ipari fejlődésnek, az ipari forradalomnak a hatására.
  • Az elkészített munkákat csoportokban mutassák be, értékeljék is egymás tevékenységét.

4. Feladatlapok alkalmazása és készítése a szaktárgyi órákon

Tartalom Szükséges idő
A fogalmak tisztázása 15 perc
Feladatsorok értékelése 30 perc
Feladatsorok készítése 60 perc
Az elkészült feladatok értékelése 30 perc
Összesen 135 perc

4.1. A tananyag leírása

Az egyik legfontosabb cél jelenleg, hogy a tanárok minél jobban megismerjék a kétszintű érettségi követelményeit, ezért a feladatok típusai a kétszintű érettségi előírásainak feleljenek meg. Ezek a követelmények elvileg minden pedagógus számára hozzáférhetőek, és az általános iskolákban oktató kollégák számára épp oly mértékben fontos az ismeretük, mint a középiskolákban tanítóknak. (A követelmények fellelhetőek az Oktatási Közlönyben ill. www.om.hu -n, de a biztonság kedvéért a tárgy érettségi előírásaihoz vezető közvetlen elérést alább megtalálják.)

Történelem:

A másik kiemelt cél, hogy az érettségi követelmények és a digitális eszközökkel való oktatás közötti összhangot meg lehessen teremteni, vagyis sort kell keríteni digitális "feladatlap" bemutatására is. (SDT) Az elkészült SDT feladatok közül kell tantárgyanként minimum néhány típust bemutatni.

4.2. A feladatok összeállításának és értékelésének alapjául szolgáló érettségi követelményekben megjelenő kompetenciák

1. A források használata és értékelés

1.1. Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos, stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása

1.2. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése

1.3. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése

1.4. Történelmi térképek felhasználás ismeretszerzéshez

1.5. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagrammokból, grafikonokból, kronológiákból

1.6. Tények és feltételezések megkülönböztetése

1.7. Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása (csak emelt szinten)

1.8. Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete (csak emelt szinten)

1.9. Részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során (csak emelt szinten)

1.10. Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelemi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet. (csak emelt szinten)

1.11. Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről (csak emelt szinten)

2. A szaknyelv alkalmazása

2.1. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata

2.2. Történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete (csak emelt szinten)

3. Tájékozódás térben és időben

3.1. Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken

3.2. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában

3.3. A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképen (csak emelt szinten)

3.4. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése

3.5. A történelmi tér változásainak ismerete (csak emelt szinten)

3.6. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése

3.7. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete

3.8. Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között

3.9. Európa történetének (az ókortól napjainkig) több szempontú korszakolása (csak emelt szinten)

4. Az eseményeket alakító tényezők feltárása

4.1. A tanultak okok és következmények szerinti elrendezése

4.2. Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van

4.3. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése

4.4. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése

4.5. Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációkban az egye emberek nézeteit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja (csak emelt szinten)

4.6. Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és következményeiről

4.7. A változás és fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon

4.8. Különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása

4.9. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása

4.10. Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti értelmezése (csak emelt szinten)

4.11. Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása (csak emelt szinten)

4.12. A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása (csak emelt szinten)

4.13. Személyek, pártok, csoportok szerepének felismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában

4.14. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai

4.3. Feladat

4.4. Önállóan elkészítendő feladatok

Feladat

Készítsen az előzőekben feldolgozott témák közül háromhoz 10-10 kérdéses feladatsort a WFC segítségével az érettségi követelményeinek és szellemiségének figyelembe vételével! A rendelkezésre álló feladattípusok közül minél többet próbáljon ki. Legyen a feladatok között közép- és emelt szinten tanuló diákok számára használható kérdés, erre a különbségre valamilyen módon hívja is fel a figyelmet. Az elkészült feladatokat a publikus privát felületen tegyék hozzáférhetővé a többiek számára is, majd közösen értékeljék azokat! Emlékeztetőül a témák:

  • Mátyás házasodni készül
  • A magyar mezőgazdaság helyzete az 1950-es években
  • A Napkirály udvarában
  • Várháborúk Magyarországon a 16. században
  • Az ipari forradalom a 19. században
Oldal tetejére